1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
10 383-dik ÜLÉS. 23. November. meg engedi is azt, hogy ezen T. Czikkely már országos conclusum, <5 azt tisztelni fogja, *s Küldői is tisztelni fogják, mind addig, mig annak 6-ik szakasszára is, melly a’katona tartást minden adózóra megszünteti, áll — a Szálló ezen szakaszhoz mint feltételhez ragaszkodik, mert Küldői is csak ezen feltétel alatt állottak ezen T. Czikkelvhez, egész kiterjedésében, melly szakasz, hogyha a’fő Rendek, ’s azután a’ Kormány is cl nem fogadják, úgy ő is az egész Törvénytől el áll, ’s azt felfogja függeszteni akarni, országos conclusum maradhat ez továbbá is, de e’ nélkül megegyezésével Törvény belőle soha sem lesz; er teliát kívánja, hogy az a’ Fő Rendeknek világosan izentessen meg; t. i. hogy ha ők ezen 6-ik szakaszt einem fogadják, úgy mi ezen T. Czikkelyt Sanctió alá soha se küldjük fel, — ez a’ conclusumba nem vág, mert ezt csak a’ Nunciumba kell bele tenni. Mármaros Vármegyénk 1-ső Követe a’ Naplókönyvbe feljegyeztetni kívánja; hogy Küldői ezen egész tárgyat az adó biztosságbeli felvételére hallasztani kívánják. — .. Borsod Vármegyének 2-ik Követe, és Küldői a’ T articiúusnak nem voltak általjánosan ellenségei — sőtt annak egy részét pártolták, és továbbá is pártolni készek, mind e’mellett azonban ugy hiszi a’ Szálló, hogy ha Verbőczy szerént) a’ lehet csak a’ Törvény Magyarországon, a’ mire a’ meg kérdeztetek nemzet ószesége vagy többsége azt kiáltja fel: hogy „tetszik“ ez a' T articulusra valójába nem illik, ’s megérdemlette volna ezen tárgy, hogy reá nézve az egész nemzet, az az minden Vármegyék eleve halgattattak volna meg; — de eleitől fogva a’ volt ezen tárgynak fátuma , hogy alkalmasint mindég csak a’ kevesebbség határozta el — ugyan is ne csak azt vegyük fontolóra, a’ mit itt már mondtak, hogy , t. i. sokan sürgették, hogy mielőtt a’ T articulus országos Ülésre hozatnék fel, elébb a’ Vármegyékkel közöltessék,hanem menjünk még tovább vissza, mikor az az Úrbéri 1-ső T. Cz. 6-ik §. volt vitatás alatt, a’ Fő Rendek azt válaszolták, hogy a’jobbágy telkek haszonvételei szabad adása vevésében csak ugy egyezhetnek meg, ha bemegyen azon 6-ik §-ba az hogy minden, ki ezután jobbágy telket veend, a’ hozzá kötetett, és egy T articulusban meghatározandó köz, terheket viselni fogja, ezen Fő Rendi javallatot 1833-ik esztendőben és így az első alkalommal is csekély számú többség elfogadta ugyan, de ha számot vetnénk a’ Naplókönyvvel ’s felszámítanánk azt, hogy hány Vármegyék huzatták később vissza voksaikat Követeikkel, attól, hogy még a’ részben is van e hát igazi többség — szabad légyen a’ Szállónak kételkedni — és ha még csak ugyan többség volna is, meg nem engedve, ennek akkori végzése csak annyiban határozódván , hogy majd egy T articulusban fog megállapítani az, hogy a jobbágy telkeket ezután vásárlandó nemessek minémü köz terheket fognak viselni ? a’ Szálló is irt Küldőinek, hogy adjanak tehát további utasítást azon kérdés eránt, mellymek eldülése a’ jelenDiaetától már semmi esetre se fog elmaradhatni, — feleltek is azok ’s túl nem terjeszkedvén a’ kérdésen, azt hagyták meg a’ Szállónak, hogy abban, hogy a’ jobbágy telkeket ezután szerzendó nemessek úrbéri földjeiktől, és rétjeiktől az adót fizessék meg ’s a’ katonaság táplálása terhét vigyék, — a’ Szollá egyezzék meg — meg is mondta ezt a’ Szálló, ’s attól most is el nem áll — de ennél szászszarosan is több az, a' mit a’ T articulusban a’ minap beirattattak; s igy abban a’ Szólló soha meg nem egyezhetik, hanem miután a’ Szállónak ép-
