1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
383-dik ÜLE8. 25. November. 11 pen ma vett utasításában is azt hagyták meg Küldői, hogy mind az a’ mit eddig a’ T articulusra nézve mondott és cselekedett, helyesen történvén, elébbi utasításait továbbá is kövesse, a’ Szálló és oda voksol, hegy mivel a’ T articulus századokra kiható nagydolgokat foglal magában, sőtt úgy szólván az egész országot más ábrazatba öltözteti, 's a' nemesi Kendet öszvekapcsaló érdekeket is megváltoztatván, ha erre igaz többség van, ám legyen, de az előbb tudattassék meg, ’s a' kev esebbség ne v árjon az ország nyakába illy nagy következésn Törvényt, következéskép a’ T articulus további és újabb tanácskozás alá vétessék. Neográd Vármegyének 1-ső Követe előadja: hogy kötelességének tartotta előterjeszteni miszerint Küldői csak azon házhelyeket kívánták kö^; adó alá vett" ni, mellyek az Urbér béhozatala óta pusztultak el, mivel; a’ 1723-ki ószveirás tökélletességre nem ment; — nem akarja azonban ezen egész törvény Czikkelyt ujabbi tanácskozás alá vétetni. Komárom Vármegyének 2-dik Köv ete ezen T. Törvény Czikk. eránti végzést ollyannak nem tartja, hogy az változást nem szenvedhetne — ’s igy vélekedését azokéhoz csatolja, kik az ujabbi tanácskozást sürgetik. Sáros Varmegyének 2-dik Követe az Izenetben megnyugszik, nem akarv án annak feszegetésébe bocsájtkozni, h a egy vagy két voks többséggel történt e’ a’ határozat, csak azt említi újra, hogy a’ jelen tárgyban szavazása mindég feltételes volt t. i. hogy csak úgy fogadja el a’ T. Törvény Czikk. rendeletét, ha a’ katona élelmezés megszüntetése az adózókra nézve , mint conditio sine qua non fogna tekintetni — ezt most is úgy érti és ismét kijelenti, ha hogy vagy a’ Fő RR. vagy a’ Kormány a’ feltételt el nem fogadnák, ő az egésztől elálland — nem helyesli Veszprém Vármegye Követének állítását, minél fogva később érkező ellenkező utasítások esetében az elvégzett tárgyat ismét vitázatba kellene venni, mert ez a’ tanácskozás czéljába ütközve, minden rendet ’s állapodást felszavazhatná. Ungli Vármegyének Követe Bernáth Zsigmond a’ vigzésnek szentségét tiszteli, mert tapasztalta, hogy a’ KK. és RR. valahányszor valami végzésbe ment, nagy figyelemmel voltak az iránt, hogy az úgy történjék, mint azt a’ bévett szokás magáv al hozta, — éselösmeri, hogy a’KK. és RRnek valamennyi végzésók igy történt, nem is akarja azon többséget, rnelly ma ezen tárgy iránt mutatkozik, viszaható erővel felruházni, — de más részről is engedtessék meg, hogy minden Követ azon többségből, rnelly mai napon mutatkozik, annyi hasznot húzzon ki, a’ mennyit húzhat utasításának teljesítésére, — miután tehát a’ RRnek többsége ma oda hajolni látszatik, hogy a’ T. Törvény Czikk. csak úgy mint fekszik elfogadtassák, és a’ Törvénykönyv be iktassák, —éppen ma van az ideje, hogy a’ FőRnek kijelentessék az, miről már akkor is, mikor a’végzés történt nyomos indtvány tétetett t. i.hogy ezen Törvény Czikknek 6-ik szakasza az egész Törvénynek olly el nem ereszthető feltétele, mi szerint akár a’ fő Rendek akár a’ Kormány azt el nem fogadná — a’ KK. és RR. az egész T. Törvény Czikkelytői elfognának állani, a' mit is egész jussal tehetnek, mert van példa arra, hogy azon napon is, mikor már sanctio alábocsájtattak a’ törvények, ha az akkori’többség valamely Törvényt a’ törvénykönyvbe belé venni nem akart, azt egészen elmellőzte, ’s igy reményű, hogy a’ mai többség, ha a’ Kormány nem fog módot nyújtani ezen 6. szakasz elintézésére , a’ T. Törvény Czikkelyt haza nem fogja vinni. 3 * > «*
