1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
367. országos ülés
367. OLUS 15. October. 93 zelébb állmán, tisztán a’ Tornai indítványra szavaz, ’s a’ Trencséni módosítást feleslegesnek tartja; miután az úrbéri Törvényekben a’ contractualis helyekről is tétetett rendelkezés, egyébaránt igen óhajtotta volna, ha Trencsén Vármegye Követe a’ tegnapi Ígéret ellenére a’ rubrumából ezen Törvény Czikkelynek, nem okoskodott volna. ' Az Elölülő részéről ki jelenti, hegy az úrbéri dispositio magában foglalja a1 contractualis és privilegialis helyeket is, ha azonban gondolják némelyek, hogy legyenek helyek, mellyek az V-dik nrbéri Törvény ^zikkely rendeleté alá nem esnek, világosságnak okáért bejöhet mind á1 kettő. Esztergám Vármegye 2-dik Követe: Az Elölülő értelmébe megegyez, azonban megjegyzi, hogy ha Trentséni indítvány elfogadtatik, akkoron az egésztöl tsak egy részes kivételt tesznek a’ többi részeknek elhagyásával, ha tehát a1 Trencséni inditványj elfogadtatik, szükséges a’ többi részeket is specifice nevezni — ennek elkerülése végett részéröl kívánná, hogy egyedül a’ Tornai indítvány iktatnék bé. Ungh Vármegye Követe (Bernátli) a’ jelen tanácskozási példája a’ visszálkodásnak, mert egy Törvénybe valamit affirmálni és tagadni is igen nehéz, minthogy az úrbéri egy Törvény Czikkely azt mondja „omnis terrae proprietas ad Dominum terrestrem spectat“ most ismét ellenkező rendeltetik, mert az mondatik, hogy ollyan földekről, mellyeket a’ földes úr vissza nem vehet, — ez nehéz állás és részéről nem érti — mivel pedig nem érti a’ stylusba igen keveset fog mozdítani, ha emlékezete nem tsalja a’ kerületekbe Szerém volt, ki azt kívánta, hogy e’részben az 1825-iki országos végzés állapíttasson meg, de voks által elmellőztetvén, az előttünk álló szerkeztetés állapíttatott meg, mellynek elvébe soha meg nem egyez, a’ stylust mindazonáltal úgy mint van elfogadja — különben mit Veszprém az állandó adó eránt mondott, valamint állandó adót, ügy állandó fundussát sem ösmér: igaz, hogy az 1715:8. az állandó adó fundussáról, szóll de ez tsak az 1715-ről vagyon, mert akkor állandó katonaságot máskép tartani nem lehetett, ha azonban ez állandó katonaság tartására más jövedelmek elegendők lesznek, akkoron meg fog szűnni az adó, ha tehát állandó adó nintsen, állandó adó fundussa sintsen — az adóról pedig mindétig az Országgyűlésének rendelkezni hatóságába áll — így tehát ha azon sok disputatiok örvényébe, mellyek a’ kerületekbe is közel 3. heteket elfogtak, keveredni nem akarunk, el kelletik fogadni a’ kerületi szerkeztetést. Zala Vármegye 1-ső Követe: Esztergami Követnek a’ szerkeztetés ellen a’ szőllökből, és az örökös szerződésekből merített okoskodásai nem állhatnak; nem a’ szőllökből, mert azok e’ jelen szerkeztetésbe nem értetődhetnek, minthogy azok szerződés mellett biratván — e’ helyen az ellent áll — de az örökös szerződésből vett okoskodásai még kevesebbé ide tartozók, mert ha valamelly földes úr eladja földét, ahhoz azonnal megszűnik lenni földes űri jussa, és e szerént arról nints szabad rendelkezése. Mi már a’ kérdésbe vett Tornai módosítást illeti, ha az néinellyeket, a' kik a’ közönségesen felállított elvet még ^ ilágoaabban kívánják kifejeztetni — megnyugtat, noha ugyan abban semmit se lát, miután az elv ez által nem veszedelmeztetik — nem ellenzi még is, hogy a Tornai kívánság elfogadtasson, azonban azt tartja, hogy ha a’ Tornai elfogadtatik, a Tiencsénit még inkább kelletik elfogadni; mi pedig azon ellenvetést illeti, hogy ezen szerkeztetés, az úrbéri azon határozattal „omtns terme proprietas ad Do Jegyzo-Kiinyv. XII. Darab. 24
