1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
367. országos ülés
94 307. ÜLÉS. 15. October. minum spectat“ ellenkezésbe áll, azt ugyan nem tagadja, ezen ellenkezést azonban nem a’ mostani által okoztatik, hanem a’ III-dik Törvény Czikkely 1-so §-sával hói az mondatik, hogy a’ föld ugyan a' földes űré marad, és csak a’ haszonvétele a' vevőé — ugyanazért miután az elvbe semmi változás nem tétetik, részéről nem ellenzi., hogy az világosabban kifejeztessen, mi végből a’ Tornai kívánságot a’Trentséni kijelentéssel elfogadja — tniazállandó adó, vagy állandó adó fundussát illeti, e’ részben azon véleményt tartja, hogy a’ Rendek ollyast valamit nem ajánlhattak, mellyet meg ne változtathassanak, vagy helyette mást ne rendelhessenek. Komárom Vármegye 1-ső Követe: A" Tornai hozzáadást helyesnek tartja, de még inkább szükségesnek látja a’ Trentsénit, mert vannak kiváltságos helyek, mellyeknek semmi földes urak niutsen, ezeket tehát ide nem értethetni, ha tsak a’ Trentséni módosítás is el nem fogadtatik, ’s e’ végből a’ szerkeztetésbe így lehetne tenni „ha bár kiváltságos helyek légyenek is“. Horvát Ország 2-dik Követe: A’mint egy részről a’Tornai módosításra, melly utasításához közelébb áll, szavaz — úgy más részről a’ Trentsén Vármegye Követjének azon hozzáadását, melly szerént a’ kiváltságos és szerződésbeli helyekben bíró nemeseket ezen Törvény rendelete alá vonni kíván, utasítása következésébe semmikép sem fogadhatja el; mivel az említett utasítása azt parancsolja a’ Szollónak, hogy az 1825/7-iki Országgyűlésre bocsájtott Királyi Válaszhoz, mellybe egyedül a’ nemesek által miveit jobbágy telkek említve vannak — szorosan ragaszkodjon, — annyival is inkább, minthogy az említett Királyi Válasz következésében az országos egybe Írásban egyedül a’ jobbágy telkek, mellyek a’ nemesek által birattattak, nem pedig a’ kiváltságos és szerződésbeli helyeken a’ nemesek által birt fundusok irattatlak bé, és így ezen bé nem irt fundusok a’ portáknak elosztásába alapúi nem szolgálhatnak — ezekből következik tehát, hogy azon nézetből kiindúlván, hogy egy Vármegye számosabb, más pedig kevesebb, vagy éppen egy kiváltságos vagy szerződésbeli Községeket sem számlálna — ha ezen említett fundusok szinte, adó ’s más terhek alá vétetnének, ebből eredeti haszon egy edül azon Megyének adófizetőire, mellyben az illyetén Községek találtatnak, nem pedig az egész Országra háromolna; és így a’ környülállásokhoz képest egy Megye a’ másiknál a’ porták számának mindenütti egyforma megmaradása mellett nagyobb könnyebséget nyervén; az egész Országba, ’s hozzá kaptsolt részekbe ezen rendelkezés által valóban nagy irányíalanság, az adó felosztása tekintetében pe-' dig igazságtalannak követelne el. — Mind ezeknél fogva tehát Torna Vármegye Követjének módosításához — mindazonáltal a’ Trentséni hozzátétel nélkül továbbá is ragaszkodik. Az Előlülő: Ó ugyan a’kerületi szerkeztetésbe megnyugszik, minthogy abba mindent bentfoglalva lát, ha már azonba a’ többségnek a’ Tornai módosítást elfogadni tetszene, minthogy az a’ jelen tanácskozás bizonyságánál fogva sok magyarázatokra adna alkalmatosságot, azok elkerülése és világosság tekintetéből a’ Trentséni módosítást is kívánná elfogadtatni. Bihar Vármegye 2-dik Követe: Vélekedése szerint ha a' felolvasott szerkcztetéshez a’ Tornai módosítás tétetik, ki vagyon akkor fejezve, hogy minden jobbágyi természetű birtoktól kelletik fizetni & nemesnek, ’s ezen kijelentést jelenleg elégségesnek tartja, a* Trentsénit ellenben veszedelmesnek , mert igaz ugyan, hogy legyenek, mint Komárom mondá, ollyan kiváltságos helyek is, mellyeknek semmi földes urok nintsen, és ezekről is rendelkezni a’ Törvényhozás kötelesség,«
