1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
367. országos ülés
í 3fi7. ( IJÍS. 15. October. e í)í ezen rendelkezés egyéb nemesi birtokra is terjedhetne. Egyéberánt a kérdés alatt lévő i-ső §-us kimondja azon ideát, hogy mind azon fekvő vagyontól melly ezen §-us rendelkezése alá jön, és olly természetű, hogy a’Törvény értelme szerént a1 földes űr szabad rendelkezése alá többé nem eshet a’ nemesek is adózni tartozzanak; ha az „úrbéri“ szavatskát közben tennénk, akkor majd olly kiváltságos, és szerződési helyekben lakozó nemesség, a1 hói az urbér soha be nem hozódott, nem esne ezen Törvény rendelkezése alá, vagy legalább kétség támadhatna, hogy kellessék a’Törvényt érteni, pedig több Követek, a'kik az „úrbéri“ szavatskát közben tenni kívánják elösmerték azt egyébként, hogy a' contractualis, és privilegiatus helyeken lakozó nemességet nem lehet ezen Törvény rendelete alól ki húzni, és nem szükséges azon nemesek közt, a’ kik úrbéri avagy kiváltságos helyeken laknak külömbséget tenni, a’ mint ezt csak most szóllott Csanád Vármegyének Követe, de mások is kijelentették. — Ha tehát az „úrbéri“ szavatskának közben kell jönni, kívánná akkor a’ Szólló, hogy minden kétség eltávoztatása végett azon rendelkezés a’ kiváltságos és szerződési helyeken lakó nemességre is kiterjesztessen. — Békés Vármegye Követe (Cseptsányi) Tornai kívánságot a1 Trentséni módosítással elfogadja. Az Elölülő: Minthogy az úrbéri Törvény Czikkelyek nem tsak az urbér alatt lévő birtokról, de az V-dik úrbéri Törvény Czikkely a’ contractualistákról is szóll, talán elég volna tsak a’ Tornai módosítás. Szepes Vármegye 2-ik Követe: Azt véli, hogy minekutánna két módosításról szó vágyon és Torna Vármegye Követe azon hozzá tételt javallaná : „a’ kik vagy az urbér, vagy az úrbéri szerződések mellett használják“ ezen módosítást pártoló több Követek pedig avval is megelégesznek, hogy ha a’ kerületi szerkeztetésben előforduló szónak „törvény“ eleibe tétessen azon szó „úrbéri“ a1 szólló Követ is ezen utolsó módosítást elfogadná, minekutánna az V-dik úrbéri Czikkelynek következésében minden kiváltságos vagy contractualis helyet illető szerződést egyedül urbérinak és azért felbonthatatlannak tekintvén, annak földjeit is mint jobbágyit az adó fundussához számítja, de a’ törvénynek ebbéli értelméről itten kétség támadván, világosán azon szavakat hozzá tétetni kívánja „ha bár kiváltságos vagy contractualis helyeken is.“ Torna Vármegye i-sö Követe: () részéről azt mondja, hogy mind arról, a1 miről az urbér szóll tartozzon fizetni, és e1 részben az Elölülő értelmét magáévá teszi. Az Elölülő közös lévén abbaáz értelem, hogy az úrbéri szó mindenre kitérjesztctik — és vélekedése szerént a’ Tornai és Trencséni kívánatok az értelembe megegyeznek ’s ugyanazért világosságnak okáért ki lehetne mind a’ kettőt tenni. Liptó Vármegye i-ső Követe: Az Elölülő ebbéli kijelentését elfogadja, szinte Neográd Vármegye i-ső Követe is. Az Elölülő tehát jelenté, hogy a’ Tornai és Trencséni módosítások szerént így lenne ^úrbéri Törvények szerint, ide értvén a pricilegialis és contractualis helyeket is.“ Heves Vármegye 2-dik Követe: Miután azon kívánsága, hogy egyedül a’ jobbágy telki állományhoz tartozó földektől adóztassanak a’ nemesek, a’ többség előtt pártolást nem nyer, kívánságához a’ Tornai indítvány a' szerkeztetésnél közelébb
