1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
364. országos ülés
6 3 til. ÜLÉS. 12. October. a. Királyi Thronus eleibe, ugyan is azok a’ nézetek, mellyekből a’ Tettes Karok és Rendek kiindultak, hányát homlok ellenkeznek azon elvekkel, mell vuken a’ Mélt. Fő Rendek válasz Jzeneteik épülnek, soha sem fogván ezek ös/,velfolyni nem képezhető az egyesület, előhozá akkor a’ Szólít) hogy, erre mind a’ régi Törvényekbe vagyon példa, mint azt az 1550 észt. 64 Törvény Czikkely mutatja, mind ujjabb példák is vágynak reá, de előhozta azt is, hogy, látható az előre, hogy a’ rendszeres munkákba is úgy annyira megoszlott érdekek foglaltatnak, hogy más módon nem is képezhető azoknak egy részének felterjesztése, mit a különös Felírások utján, következőleg a' Rendek olly utat, mellyet már Eleik is több nehéz érdekű tárgyakba követtek, és tudják hogy ennekutánna is még sok alkalomkor követni képtelenek lesznek, ezen tárgyakba is, mellyek a’ nemzetre nézve a’ leg érdekesebb tartalmúak egesz bátorsággal követhetik. — Szabolcs Vármegye 2-ik Követje: hasonlóan vélekedvén Küldői—Unghí Követ indítványát pártolta. — Fejér Varmegye i-sö Követje: Küldői előbbi utasításokba a’ Szóllás szabadsága tárgyában a Nádori közbenjárást kívánván, miután ezen kivánságoktul elültettek, a’ Felíráshoz járulnak: — Olvastatott ezután az Ország Bírói ítélő 3Iester által a’ Békés Vármegyébe rendelt Királyi Biztos végetti sérelem: m el lyre Az Elölülő: Ezen sereimet hazai Törvényeinkben alapithatónak egyátaljában nem tartja*; s ezt maga a1 tárgy helyhezete nyilvánossá teszi, ugyan is Békés Vármegye azon Ország Törvényhatóságaihoz egy körlevelet botsátván. ezt Felséges FejdeJmüuk Alkotmányunkul egyeztethetönek nem vélte ’s er unta visgálatot rétidéit, már ezen törvényes bánás módban egyátaljában semmi nints a’ mi panaszra alkalmat nyújthatna, és a’ Karok és Rendek által Izenetökben felhozott fő okok teljességgel arra nem elegendők, hogy az ellenkezőről bár kit meggyőzhessenek, mert a’ felhozattak t. i. hogy a’ Vármegye Végzései eránti visgálatra való Commissio annak hatóságát sérti, — hogy a’ Biztosság nem a’ Fő Ispányra bízatott, végre, hogy ekkép a’ Vármegyéknek levelezési jogok szenvedne éppen el nem fogadhatók ’s fentálló Törvényekkel elegendökép megczáfoltatnak , mert Felséges Fejdélmfink 1805-ik esztendei 5-ik Törvény Czikkely szerént minden olly alkalmakkal, midőn valamit a Törvény ellen lenni lát, tökélletes jussa szerént nevezhet Biztost, és nem tsak a’ Fő Ispányt, de mást is kit alkalmasnak vél „auctoritate pari” á‘ Törvény szavai szerént, ’s hogy a’ Commissaries a’ Vármegye hatóságát megsértené, azt állítani nem lehet, kivált jelen esetben, hol még a’ biztosság visgalaía alatt van a‘ tárgy. Végre a’ Vármegyék levelezési hatósága sints legkevesebbé sem sértve, mert e’részben, ha a’ fennálló szokás, melly az 1790. esztendei Kegy. Kir. Válaszban foglaltatik, s mellyet 1825 Ország Rendéi Törvény javallatokban szóról szóra béiktattak, vétetik is sinor mértékül, már ha bár milly régi szokásra tekintsünk hasonló környélményekben, felügyellési jusoknt felséges l ejdelmeinkgyakorlottak,elegendő példaaz 1790-iki esméretesAradi eset; ^eg közelebb pedig az 1825. esztendei Nógrádi körny élmény, ezekből nyilvános lévén miképp a1 felhozott sérelem Törvényeink értelmében meg nem állhat, annak elmellözésére a‘ Karokat és Rendeket felszóllitotta. Békés Vármegye 1-sö Követje: A’ midőn a’ széllé Megyéjének ezen sóét a kerületi Vlésbc előadta, akkor szükséges okokkal tamógatta azt*most relmét
