1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
366. országos ülés
ő6G-í//Vf ÜLÉS. 14•difi Oct. 6? és azoktól eddig nem adóztak, ldzonyos moratóriumnak életek napjáig való engedését szükségednek ítélte. — Mellyre elhunyt Királyunknak.atyai szive is annyiban hajolt, hogy ugyan azon Ország Gyűléséhez bocsájtott kir. Válaszánál fogva, mellyen az Ország Rendei is megnyugodtak, megegyezett abban, bogy az említett nemeseknek, melly id<5tűi fogva kezdendő adóztatása eránt azon Ország Gyűlésén, mellyen a’portalis összeírás fel fog vétetni, határozat tétessen. — Hogy ez Ország Gyűlési végzéssé vált, azt senki sem tagadhatja. Vagy héadódott tehát e’ jelen Ország Gyűlésre az említett portalis összeírás, vagy nem. Ha héadatott, a’mit ugyan a’ Szólló el nem esmérhet, tehát fel is kell azt venni, és ugyan akkor a’ jobbágyi telket jelenleg használó nemeseknek — kik azon öszveirásban íeljegyeztettek — melly időtől fogva kezdődő teher viseléséi ül határozást tenni; vagy ha hé nem adatott úgy ezen határozást el kell halasztani addig, míg az összeírás béadatván, tanácskozás alá vétethetik. Minden esetre most vagy akkor a’ moratóriumnak engedését az igazság, és köz csendesség tekintetéből, szükségesnek véli a’ szólló Követ; hogy igy a’ nemes tudva szerezvén meg, vagy az engedett esztendők eltelte után tudva tartván meg olly birtoknak haszonvételét; mellytől a’ teher viselést személyes kiváltságok el nem választhatják — mint egy ónként adván magát a’ teher alá 3 sorsán inkább megnyugszik. Jól tudja azt a’ szólló Követ, hogy sok Megyékben már eddig is az e’ féle jobbágy telkeket használó nemesek viselték, viselik most is a’ köz terheket. De azt kérdi, mi módon vivődött bé azon Megyékbe azon kemény rendszabás? Törvény által e’, és egyszerze e? a’ Törvény minden szigorűságával úgy véli a’Szólló nem, hanem aprónként, és idójártával lépcsőnként haUadva. Ugyan ezen módot kéri a’ Szólló is többed magával azon Megyékre nézve megengedtetni, mellyekben a' jobbágyi telkek használatától, a’ nemesek eddig Törvényeink világos engedehne mellett köz adó, és teher viseléstől mentek valának, a' Szólló Követ a moratorium mellett szavaz. Csongrádi Követ: (Bene) Küldői is abban, hogy a’ nemes bár jobbágy telken lakjék is, adót fizessen, meg nem egyeznek; megesméri ugyan hogy nem hibázott arra a’ törekedés, hogy a’ nemes a jobbágyi telkekről fizessen, sött több rendbeli a’ fizetést elrendelő kir. parancsolatok is küldettek Megyéjéhez, Csongrád azonban nem csak el nem rendelte azt, hogy a’ jobbágyi telken lakó nemesek fizessenek, sött valahányszor valamellyik nemtelen jobbágy annak utján megneracsedelt, mind annyiszor különös végzés által azon jobbágyi hely az adó alól felmentetett, ezt a felsőbb Dicasteriumok olvasták, tudtak, és ellene nem cselekedvén, az által meg^rósítetett Megyéjének illyes végzése. Ezen és az előtte szólló Követek által előhozott indító okokból miután a’ két rósz között a kissebb volna választandó, ha a’ tökélletes felszabadítását az illyes nemeseknek az adófizetéstűi el nem érhetné, legalább a’ mit továbbá is kíván minél hosszabbra terjedő moratóriumra szavaz. — Heves Vármegye 2-dik Követe: Itt van az elválasztó pillanat, melly a jobbágy telken lakó nemeseknek sorsát elhatározza, sok függ ezen pillanattól, mert most egy penna vonás több ezer embereket a’ kétségbe esés öivénnyébe 17*
