1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
366. országos ülés
68 566-dik ÜLÉS. 14-dik Oct. taszíthat, es széljel szagadhatja azon legszentebb köteléket, melly ekkoráig a’birtokos cs birtoktalan nemes érdekeit összekötötte. —Minekelőtte azonbana’ KK. s’ HR. csordultig kiiirítetnék ezen szerencsétlen nemesekkel a’ keserűség poharát, fontolják meg egykevéssé hideg vérrel, hogy kikről és miről forog itt fent a’ szó? — Kikről forog itta’ szó? Azokrólforog, kikkel nem csak mint ember társainkkal, de mint nemes társainkéi egyszersmind kettős összeköttetésben vagyunk — forog azokról, kiknek dicső ősei vérével áztatva van Hazánkban minden nyom,— forog azokról, kik a’ Törvénynek paizsa alatt azon.biztosítással szállottak a’telekbe, hogy minden köz terhektől mentek leendenek , ’s mind ekkoráig mentek is valónak.-— Miről forog a szó? forog egy visszaható Törvényről; mert az 1723-dik 6-dik és 1305-dik 1-ső Törvény Czikkely a’ nemeseket minden adózástól örökre felmentette, valóban szép kis örökévalóságí melly egyedid 30 esztendeig-tart; — forog továbbá a’ szó azon keserű alternatíváról, hogy a’ jobbágy telken lakó nemesek vagy földön futókká legyenek, vagy pedig telidhez nem szokott vadaikon a’köz tehernek nem esmért súlyait viseljék; — forog a’szó a’ nemes jobbágyok állapotának az eddiginél sokkal rosszabb karba való tételéről, sött meri mondani, hogy forog a’ szó az Ország belső állapotjának nyugodalmáról is, mert annyi ezer embernek egyszerre való elkeseredése könnyen megrázkódtathatja az Ország belső nyugodalmát is; már pedig hogy a’ visszaható Törvények alkotása a’ Törvényhozás rendszerével, a’ jobbágyoknak az eddiginél rosszabb karba való tétele pedig ezen Táblának kitűzött vezér elvével — a’ hazai polgárok nyugodalmának háborgatása pedig minden Törvény hozási józan politicával összeütközik, senki kérdésbe nem hozhatja. Egyéb eránt kötelesnek érzi magát némelly ellenvetésekre, mellyek a* moratorium ellen részint a’ kerületi ülésben, részint most előhozattak, felelni, — Mondatott ugyan is az, hogy már az 1825/7 Diaetán megállapíttatván azon elv, hogy a’ jobbágy telken lakó nemesek adózni tartoznak, azolta ezen nemesek sorsokról gondoskodhattak,— azonban ezen ellenvetés azon furcsa suppositumon épül; hogy a’jobbágy telken lakó nemesek még a’ diaetalis Actákban is jártasok, — de ha bár elolvasták is ezen Actákat, azokból éppen ellenkezőkről gyozetettek volna meg, arról tudni illik, hogy a’ moratorium princípiuma az 1825-dik Diaetán valósággal elfogadtatott, ’s hogy egyedül az idejének meghatározása halasztatott ezen Diaetára.— Mondatott továbbá az is, hogy az usufructuatio eladhatása ezen Diaeta által megengedtetvén, a’ jobbágy telken lakó nemesek ha tetszik nékiek eladhatják a’ telek haszonvételét, ’s tele erszénnyel odébb mehetnek, — azonban ezen ellenvetés is hamis suppositumon épül, mert miután a’ KK. ’s RR. ezen T. Törvény Czikkelyben azt határozták, hogy a* földes Ur az üres telkeket, és pusztákat benépesíteni tartozzék, mig pedig úgy, hogy a’ haszonvételért semmit sem követelhet, váljon az a’ ki telekre szert akar tenni, nem inkább az illy üres telkekre és pusztákra fogé' inkább szállá n i ? a* hol azon kivül, hogy ingyen jut a1 telek haszonvételéhez, még a’ köz terhekből >s 6 esztendeig ment, mint sem hogy ő valamelly nemes jobbágytól a’ telek haszonvételét megvegye s annál fogyást bizonyos, hogy a’ nemes jobbágy-i
