1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

374. országos ülés

371. L LES. 23. Oct. len leend, eüól sem fél a’ Szólló, mert éppen ellenkezőt hiszen, t. i. hogy igen sebesen fog menni ezen szaka^zbani intézkedés szerint a’ proportionalis per,— mert ez egészen máskép áll gyakorlatban, mint azt Zala és Trencsén Várme­gyék Követei előadták, és bizonyosan nem fognak megfogyni, hanem inkább szaporodni a’ Sessiók. — Azon ellenvetésre, hogy több vidékeken nem ösme­­rik az antiqua Sessiókat; azt viszonzá: hogy több, éppen azon vidékeket érdek­lő, és antiqua Sessiókról szóik) oklevelek a’ Szólló kezeiben is megfordultak, de ha ezt nem említi is a’nemes Káptalanok levéltáraiban, mennyi iratok, men­nyi Donationalis felválik, vagy zálogos levelek tesznek azokról emlitést, nem lehet tehát mondani, hogy azon részeken az antiqua Sessiók ismeretlenek legye­nek , — és azt is hiszi a’ .Szólló, hogy mihelyt azok kulcsúi fognak szolgálni, azonnal felfogják ezen Káptalanoknál keresni a’szükséges iratokat, azok, kik most az antiqua Sessiókat nem ismérik, ha proportiót behozni akarnak, egyéb­­eránt bajosnak tartja előre már most állítani, hogy van olly eset, mellyben e­­zen kulcsok közöl használni egyet se lehet, mit ő ugyan nem hiszen, mindaz­­általj ha találkozhatna is ollyan, arra soha reá nem áll, hogy az actualis bir­tok kulcs gyanánt számba vétethessék; mert ezt éppen helytelennek tartja, u­­gyan is ha van proportió a’ birtokban , nincs többé szükség az arányosításra, legfelyebb is a’ közös haszonvételeket tekintve, ezeknek felosztását lehetne kí­vánni — ha pedig a’ birtokban proportio nincs, akkor az inproportio igazság­talan mértékben még inkább öregbittetnék, azért azt semmi esetre el nem fo­gyja-Vass Vármegyének 2-ik Követe utasításánál fogva a’ belső, és külső bir­tokot kívánja kulcsúi felvétetni. — Ennek ellenére tett azon nehézség megczá­­folására mi szerint mondatik: hogy ezen kulcs felállításával proportio nem esz­közöltethetik — minden további okoskodást mellőzve, felolvasta ezen szakasz­­nak azon részét, a’ mellyben egyenesen a’ közös, és nem a’ privát birtokról van a’ szó. — A’ Tornai Követnek előadására azt jegyzé meg, hogy az általa emlí­tett köz használatok felosztásának institutumát eddig nem isméri, a’minthogy a’ kérdéses régi Sessiókat szinte nem isméri, mindazáltal tudván a’ többség, mit kellessen azon nevezet alatt érteni, jónak látná, azt világosan és meghatá­rozottan a’ törvénybe is kifejtetni. — Egyéberánt megegyez abban, hogy azok is kulcsúi felállífassanak. — Esztergpip Vármegye’ Követe ugyan magyarázta, mit kellessék ezen ré­gi Sessiók alatt .érteni, előre bocsátván, hogy azok leginkább tradition alapúi­nak, — ez már magában magyarázatának gyengeségére mutat; azt mondá to­vábbá Esztergám \ ármegyének Követe, — mi szerint ha nem volna alkalmaz­ható némelly vidékre az antiqua Sessio, vannak még más kulcsok, inellyek al­kalmaztathatnak , — ’s hogy amúgy is a’ ramaíitás, ratalitás, és antiqua Sessió egy legyen, — ezt példával is felvilágosítván, ezen példa szerint azt hiszi a’ Szólló: hogy az antjqua Sessiókat kulcsúi felállítani éppen nem lehetne; az ed­digi végzéshez, képest, mi szerint az extravilianum, — a' proportiónak tárgya nem lehet. — Által ment továbbá az Esztergám Vármegyei Követ az intravil­­lanus fundusra, azt mondván: hogy az eddig is törvényesen kulcsixl használ­tatott; — megismeri a Szólló, hogy tán eddig is igen sokszor használtatott, ámbár tud ollyan esetet is, mellyben nem használtatott, hanem a’ külső és bel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom