1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

368. országos ülés

118 368-í/iA ŐLÉS. 1 Ö-dih Oct. mit sem tarthat, — mert az még is megkapja a’ contributióját, — éis helyezető éppen nem változik akár felhagyunk a’ f élt étellel akár nem, — de volna e’ essze azon Minis érnék, ki azért elvállalná azon feltételt, hogy azon köz adót egy pár száz ezer emberrel több, vagy kevesebb fizesse? — olly Kormánynak, ki né­hány' 100 ezer forint hátra maradást az indirecta adónak egy , vagy két garas­­sali felemelése által bekaphatja , — az efféle feltételeknek kötése nem kénszerító eszköz; — illy felételeket lehet tenni akkor, mikor subsidiumot kér a’Kormány, — de a’mostani esetben nem gondol vele, m dón még helyesnek és igazságos­nak sem látszatik. — Ha csak ugyan illy móddal kívántatik a’ cze'l elcrettetni, kössük azon feltételeket a’ köz adó megajánlásához; mert ez egyenesen a’ Kor­mányt illeti. — Egyébiránt az Lnghi Követnek, Követ társa alóadására tett észrevételére azt jegyzi meg: hogy valamint ó Követ társával az Unghi Követet utasításának mikénti tellyesitésére tanítani nem akarják, — úgy ók is tólle mél­tán megkívánhatják, hogy őket e’ részben ne tanítgassa. — Mi a’ Hevesi Követ­nek azon állítását illeti: mi szerént ezen szakasztani intézkedést igazságtalannak nyilatkoztatja, — azt feleli: hogy a’ földes I rak akkor; mikor a’ köz adóbeli fundus megállapítására a’ jobbágyi telkeket alkották, nem arra telték ezen áldo­zatot, hogy azután ezen telkekbe a’nemes ember belé üljön, és jövedelmét elpi­pázza, hanem azért hogy a’ contributionális fundus azokból fentartassék, ’s elég nagy kiváltságnak tartja azt: hogy a’ nemes ember a’ maga jövedelmét elköltheti a’ nélkül: hogy attól egy garast is adózzon, — mind ezeknél fogva a’ kerületi szerkezletésre szavazott — Neográd Vármegyének 2-dikKövete eképpen szállott: Polgári alkotványun­­kat az igazság helyességének mértéke alá vetvén — találunk abban ollyanokat, mellyek azzal meg nem egyeznek. — Hogy a’ Nemzetnek egy kis része mindennel bírjon, a’ másik sokkal nagyobb rész azonban csupán álatilag tengődjön, azt hiszi a’Szólló, hogy ezt az igazsággal és emberiséggel megegyeztetni nem lehet,— az efféle hijányoknak nagy része polgári alkotványunkkal nem eredeti — ezek többnyire későbbi időkbe csúsztak be. Hlyen nevezetes hijány, hogy a’ köz ter­­hekbe a’ Haza’ minden lakosai aránylag részt nem vesznek — illyen igazságta­lanság, hogy a’jobbágy telkeket használó nemesek adót nem fizetnek — illyen égre kiáltó súlyos teher a’ katonai vesztességek, mellyek az adó fizetőknek ki­mondhatatlan károkra szolgálnak. — Azt, hogy a’ köz terhek a’ Haza minden lakóssait aránylag illessék — mostani védelmezési rendszerünkre tekintve, ez úttal utói nem érhetjük; arra azonban szükséges figyelmünket fordítani: hogy Törvény elleni kivételek ne történjenek, és hogy a’ Haza védelmére határozott tőke ne csonkíttassék. — Az adó Hazánkban nem régi eredetű, — eleinte föld mivelők az áitalok használt földek jövedelme után fizettek adót az illető földes uraknak, később Mátyás Király alatt a’ nemesség is fizette — ezért azonban sem a'nemesi kiváltság, sem a’ polgári alkotvány fel nem fordult. — Tagadni nem lehet, hogy ez nagy sérelem volt, de nem azért mivel a’ nemesség fizetett adót, hanem azért mivel Diaetán kívül törvénytelenül a’ Kir ály rovta meg a’ nemessé­get. A’ kérdésbeli fizetést új tehernek egy áltáljában nem tarthatja a’ Szólló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom