1832-1836 Jegyzőkönyvek 12. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
368. országos ülés
5ö8-i//Ä t*LtíS 16“(/H Oct. no Nemes Heves Vármegye Követevei sem lehet egy értelemben, hogy t. i. ezen fizetés által nemesi kiváltságaink csonkíttatnának. — A’ szerencsétlen epemirny alatt számos Megyék az adólizetök megkéméllése tekintetéből sok ezereket vetettek ki a’ nemességre, hány Megye találtatik, melly a nemesség pénzével építette fel curiális házát? — jelenleg is a’ nemesség fizetti a’ Követek’ napi díjjdt a nélkül, hogy kiváltságunk, annál kevésbé polgári alkotmányunk ezért szénvedne. — a’ Hevesi Követnek azon ellenvetése, hogy az efféle nemes kétféleképpen fog adózni, igen fontos; való — hogy mint nemes született katona lévén, midőn a’ Törvény által íelszóllíttatik, fegyvert viselni és subsidiumot fizetni tartozik — mint jobbágy telken lakó pedig, minden köz terhekbe és Úri adózásokba részt venni kéntelen lesz. — Ha valaki, valóban a1 Szólló is óhajtotta volna, ha a’ banderiális és biztosi tárgyak a* Sopronyi Követnek mindjárt az Országgyűlés kezdetén tett inditványa következésében tanácskozás alá vettettek volna. Most minden tartózkodás nélkül tanácskozhatnánk a’ jelenleg kérdésben lévő Törvény felett, ha mind a’ nemesség, mind pedig az adó fizetők terhei Törvény által volnának meghatározva. — Ahoz ugyan, hogy egész kiterjedésésében ezen munkálatok e’jelen Országgyűlés alatt tanácskozás alá vétethessenek reménységünk többé nem lehet, a’ nemességnek fegyverben gyakorlása azonban úgy hiszi: hogy midőn a’ többi felveendő tárgyakról szó leend — előfog fordulni, rnellyekre nézve annak idejében a’ Szólló vélekedését elő fogja adni. — Hlyen terheket értett a’ Szólló múltkor is, midőn a’ RR. előtt arról szóllótt: hogy a’terhek meghatározása egyedül a’ nemzettől függ. Jóllehet ugyan mint felyebb mondá ahhoz: hogy a’kérdéses munkálatok egész kiterjedésükben felvétessenek reménységünk nem lehet, és igy a’ nemességnek ezentúl lehető terhei is előttünk tudva nem volnának — a’ kérdésbeni Törvényre nézve mindazáltal minden aggodalmunk megszűnik, mivel a’ javallatban lévő Törvény szerént jobbágy telket használó, vagy ezentúl szerzendő nemesnek mind személye mind tulajdon értéke; minden adózástól fel lesz óldozva, és igy törvényteleni terheltetésról szó nem lehet. Hogy a’nemes rendkívüli esetben hazáját védelmezni köteles, azért nevezetes kiváltságokkal bír, személyes és vagyonbeli bátorsággal, iparkodásainak idővel hásznát veheti, mivel minden hivatalokra nyitva van előtte az üt j—ellenben az adófizető eddig, leginkább földes Urának önkényétől függött, annál kevésbé tarthatott számot az érdeklett kedvezésekre, más részről az efféle nemes mint jobbágy telket használó, attól ügy fog adózui, mint a’ mennyiben a tartozások az általa használt telek után járnak, a’ mitől a’ nemtelen is fizetne de annyiból egyszersmind nevekedik kiváltsága, mivel az efféle telek megszerezhetésérc nékie szabadság adatik , mellynek megvételében nékie eddig leginkább nemesi kiváltságai szolgáltak akadályül. A’ ml már több Követek által a’ katonai vesztességekre nézve felhozott észrevételeket illeti — minekulánna ezen tárgyat többen tökélletesen kimentették. és igy megczáfolhatatlan azon igazság, hogy az adófizetőket semmi sem nyomja annyira, mint a’ deperditák — a’ katonai regulamentum behozása ólta 30*
