1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

326. országos ülés

zésében az izetíetet e’kép módosítani kivárja: a' végsó szakasz azon szavai után „/napában sérelmet foglal'* következne: „elébbi nézeteiknél ugyan megmaradnak, de minehut(inna ezen esetnek orvoslása mindenek előtt az indított pernek elenyész^ tetősét kívánná, ezen forró kívánságunknak pedig további halasztása előrelátható volna i, ha «’ Karok és Rendek az itten kijelentett elteknek további Vitatásába bocsátkoznának, mind ezen tekintetnél fogra, mind főképen tapasztalván O Császári Királyi Fő Herczegségének az Ország Nádorának O Felsége előtt tett közben járásának több ízben bébizonyodott foganatos voltát, é jelen Felírásnak további szorgalmaztatásától elálltán, törvényes közben járáshoz kívánnak folyamodni, alázatosan esedezvén Ö Császári Királyi Herczegsége előtt, hogy ü Felsége előtt eszközölni méltóztasson, hogy ezen pert megsemmisíteni, és ez által az Ország Rendéiben támadt mély aggodalmat kegyelmesen megszüntetni mélt őzt ásson.1* — E’ szerint elveiknél megmaradván a’Karok és Rendek egyébiránt azon okoknak előterjesztését, mellyekből kedvező Resolutiot kivannak, O Herczegségének bölcs belátására bízzák , kettőt azáltal nyervén : a kedvetlen vitatásoknak félbe szakasztását, és a’ pernek elenyesztetését, ha pedig ezen közbenjárást el nem fogadják, előre látható, hogy e’ mostani Felírás, vagy mint ezen Táblának gravamenje az Ország Írásai közt maradni , vagy talán egészen elesni fog, és akkor még annak elismerését is meg nem nyerik, hogy e’ jelen eset notae pernek tárgya nem volt, a’ mi csak a’ pernek megsemmisítése által xígy bizonyítunk, hogy az ellen a’ mi megszűnt, princípiumot állítani nem szükséges, és az illető Királyi Választ, úgy mint egy repositiot ad integrum nézhetjük. — Azon ellenvetésére pedig, mellyet Neográd Vármegye Követétől hallott, hogy t. i. a’ pernek elenyésztetése arról biztossá nem teszi az Országot, hogy rövit idomulva, akár melly Szólló hasonló perbe ne idéztessen* és hogy a’ Kormányt terrorismus által a’ szállási szabadságot korlátozni kívánja, legelőször is azt megjegyezni kéntelen, hogy ezen bizodalmatlanságnak okát egyáltuljában alaptalannak tartja, minekutánna e’jelen Országgyűlésnek lefolytára tekintvén, azt tapasztalta, hogy a Kormánynak tettei sokkal hangosabban, sokkal érzékenyében e’ teremben taglaltatnak, mint ezt B. Vesselényi Miklós tette; de a’ tettnek taglalását, birálgatását meg kell jól különböztetni annak elfacsartatásától visszasi bonczoltatásától, és a* midőn amatól vissza nem rettenvén, ez a’ Kormányt Iealacsoníthatja, és gyűlöletessé teheti, nem csak jusa, de kötelessége is az illy elfacsartatásokat, mellyeknek néha gyászos következései is vannak, minden lehető törvényes úton akadályoztatni. — Továbbá át nem láthatja, miképen a princípiumnak egy oldalú kijelentése a’ jövendőségnek több biztosságot adhat' mint a’ mostani pernek elenyésztetése, mert folyván a’ per bizonyosak lehetnek arról, hogy hasonló cselben hasonló per következni, és azon principium tekintetbe vevődni nem fog; a’ nemzetnek megnyugtatására pedig a’ pernek elenyésztetése inkább szolgál, mint egy korlátlan bizonytalan princípiumnak erőltetett kijelentése. — A’ Szollá tehát a’ kerületi izenetet a’ mondottak szerint módosítani, és a’ Nádori közbenjárást elfogadni kívánja. —

Kassa városa 1-ső Követe így szállott: Báró Vesselényi Miklós, és Bars Vármegye 1-ső Követe Balogh János iránt fenforgó esetei közt nagy hasonlatosságot (analógiát) látván, engedjék mega* Karok és Rendek, hogy ezen mind a’ két rendbeli tárgyra vélekedését egybe foglalva a’ Karoknak és Rendeknek