1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
326. országos ülés
326. l LÁS. 15. Julius. 89 rövideden előadhassa. — Midőn a’ Karok es Rendek a’ legközelebb múlt napókban elsőbb ugyan conferentiális, utóbb pedig kerületi tlle'seikben tanácskozónak , azon tanácskozásoknak nem más vala a’ czélja , hanem hogy Báró Vesselényi Miklós Szathmár Vármegye köz Gyűlésében múlt év December hó. g.kén tartott beszédjéért, úgy nem különben Bars Vármegye l-ső Követe Balogh János Junius 22-én tartatott országos Ülésben tett előadásáért, a’ Királyi ügyek Igazgatója által hűségtelenségi (notae infidelitatis) perbe a’Királyi Tábla előtt lett megidéztetésekből, a’szóllás törvényes szabadságon ejtett sérelem mennél hamarébb orvosoltasson, és azon két hazafi súlyos, és szomorú helyheztetések, a’ mellybe jelenleg vannak, egészen megszüntessen: — hogy tehát ezen czélt elérni lehessen, a’ Szólló úgy tartja, a’ Karoknak és Rendeknek ollyan módokhoz nyúlni kelletik, mellyek a’ Karok és Rendek igyekezetének hová hamarébb, és mennél biztosabban megíeleljenek. — Mind eddig nem csaka’Con. fcrentiákban, és kerületi Ülésekben, de itt is csak két módot hallott előadatni, mellynek egyike abban állott, hogy ezen esetekbe O Császári Királyi Fő Herczegsége Országunk Nádora kegyelmes, és egyszer’smind törvényes közbenvete'se végett (intermediatio) megkérettessen, — a’ második pedig a’ volt, hogy ezen két rendbéli eset mint sérelem törvényes orvoslás végett O Felségéhez Felírás utján terjesztessen. — A’ Karok és Rendek elmellőzvén az intermediatio útját, a’ Felírást elfogadni jobbnak, és czélerányosabbnak tartották, — ezen kerületi végzésükben a’ Karoknak és Rendeknek a’ szólló Követ azon törvényes részt, melly őtet is több Ország Megyeivel együtt törvényünk szerint eggyenlően illeti, nem vehetvén, ’s azon törvényes igazával tehát most itten tetlegesen élni kívánván, kinyilatkoztatja, hogy e’részben a’Karokkal és Rendekkel egygyet nem érthetvén, a’ Karok és Rendek által e’ jelen tárgyakra nézve elfogadott módot ollyannak tartja, melly által a’ kivánt cze'l vagy soha sem fog eléretletni, vagy legalább annak elérése hosszabb és bizonytalan időre fog halasztatni, — mert ugyan is ha a’ Fő Rendek ezen két rendbeli felirási javallatokra részekről reá nem állanak, — a’ mi is bizonyosan úgy lészen, ha a’ Karok és Rendek azon Felírásokban foglalt elveiknél ’s alapjaiknál tovább is megmaradnak, — akkor ezen egész czél magától el fog enyészni, és akkor ezen tárgyak ollyan sorsra fognak jutni, melly sorsra jutott a’ vallás dolga, és a’ Barsi Rescriptura, ha pedig több rendbeli izenetek váltása után a’ Fő Rendek csak ugyan a’ Felírásokba valahára megeggyeznek, akkor ezen dolog, mellyet a’ Karok és Rendek első izenetjokben igen sietősnek lenni állítattak, igen későre fog felterjesztetni, és akkor ismét, minthogy előre tudni nem lehet, micsoda tartalmú K. Királyi Válaszak érkezendenek — ezen tárgynak bizonytalan, és bár a’ Szólló rósz jövendölő ne lenne, — talán könnyen igen váratlan is kimenetele leend, — sőtt ha a’ Felirási boríték iránt, melly most tractatus alatt vagyon, a’ két Tábla közti eggyesség nem eszközöltetik, ezen Felírások is, a’ többi öt rendbeli Felírásokkal eggyütt fel sem is küldethetnek. — A* szólló Követ tehát O Császári Királyi Fő Herczegsége Országunk szeretve tisztelt Nádorának közbenjárásába egy olly eszközt és módot talál, melly sokkal foganatosabb, és czélra vezetőbb lészen, és a’ mellyet a’ Karok és Rendek tanácskozásaiknak elején elfogadtak volna, eddig már czéljokat el is érték volna, bár e’ részben a’ Karok és Rendek a’ múlt, és nevezetesen 1807 és 1825 Országgyűléseinek példáit kö- Jegyző-Könyv Xl-ik Darab. 23
