1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
324. országos ülés
324-dik ÜLÉS ií. Juliin. 55 főbb rendbeli Felírásokra sem részesülhetett ezen fim dúsból, a’köz jöt tekintve azonban azon megyőzódéstól vezéreltetik, mellyet Zala Vármegyének Követe kifejtett ’s a'lioz képest kívánja a’ kerületi szerkeztetést módosíttatuL Szabolcs Vármegye első Követe: Ámbátor Megyéjére nézve szinte több hasznot várhatna a’ kerületi állopodás foganatjából, mint a’ mellyet a’Helytartó Tanács eddig reá juttatott, mindazonáltal a’ köz haszon tekintetéből a’ kerületi szerkeztetést nem fogadhatja el, megkell ugyan más részről vallania, hogy a’ só árából bejövő pénzek nem legczélerányosabban használtatnak, úgy p. o. Pozsony és Mosony Vármegyékben a’ Dunába tett sarkantyúknak jótékonyságából a’ Tiszai Vármegyék mit Bem részesülnek, annál fogva, hogy ezen pénzek valódi köz hasznú czélokra fordítassanak, utasítása következésében kívánja, hogy ezen fundusról a’ Helytartó Tanács számot adjon, melly az Országgyűlésnek bemutattassék. Lőcse Városának Követe a’ kerületi javallatot pártolta azt állítván, hogy a köz fundusnak más forrásokból kelletik felállania; — a’ szerkeztetésre nézve azt a’ megjegyzést tévé, hogy a’ Vármegyék helyett a’ Törvényhatóságok említessenek, merta’ só fogyasztás némelly királyi városokban, és kerületekben nagyobb, mint némelly Megyékben. Torontál Vármegyének első Követe az 179*2-ki 14-dik Törvény Czikkelyt igen is szent czélzatunak tartja, mert abban az van kijelentve, hogy a’ felemelt só árából közhasznú intézetek tétessenek; — hogy nem felelt meg az eddigi intézkedés ezen szent czélnak, azt sajnosán tapasztaljuk, ’s e’ részben egyetért Trencsén Vármegyével, mi szerint az eddigi intézkedés [mind azon jótékonyságot nem telyesítette, melly azon Törvényben ki van jelelve, t. i. hogy valódi közhasznú munkálatokra fordítassanak ezen pénzek, — az volt tehát a’ czélzat, hogy miután jobb erányt nem tudtak a’ KK. és RR. a’ kerületi ülésekben találni, és .Megyéje is azon kívánságban volt, hogy valahára részesüljön ezen Törvény jótékony rendelésében, határoztassék el addig is, míg a’KK. és RR. a’ közfundusról bővebben fognak intézkedni, ezen pénzeknek czélirányos használhatása, de azt véli a’Szálló, hogy midőn illy szent czélról van szó, a’ közhaszonról sem kell elfelejtkeznünk; ’s egyetért Zala Vármegyének Követével abban, hogy itt szükséges elhatározni, hogy ezentúl micsoda munkák tétessenek meg, — ha bár áttol tart, hogy az Országgyűlése nehezen fog tudni abban megegyezni, mert tapasztalásból tudjuk, midőn Csongrád Vármegye előadta Tiszának, Marosnak regulatióját, akkor a’ felső vidékek a’ Poprád és Vág vizek regulatióját hasznosabbnak állították; hová fog tehát menni illy különböző nézeteknél a’ törvényhozás? ’s éppen ezen tekintetből Küldőinek utasítása következésében arra szavazott, hogy a’ melly erányban vagyon a’ sófogyasztás valamelly Törvényhatóságban, azon mértékben részesüljön a’ felemelt só árában, — nem akarván azonban Küldői is a’ törvényhozás utjától elvonni ezen fuudusról való rendelkezést, azt kívánja legelébb elhatároztatni, hogy addig is, míg maga ludyén a' felállítandó közfundus eránt bővebb, ’sczélerányosabb intézetek tétetnek, a’felemelt só árának hová leendő fordításáról mindenkor, ’s egyedül az Országgyűlése rendelkezhessen. Az Elölülő kijelenté, hogy Torontál Vármegyének Követje ezen köz fundust úgy, hogy arról a’ törvényhozás rendelkezzen, kívánja megtartatni. Sopron városának első Követje: Ő is a’ redactió ellen voksolván, és ahoz ragaszkodván, a mit Ns. Torontál Vánnegvének érdemes Követje mondott, azon 14 *
