1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
324. országos ülés
324. ÚLÉS. 11. Julius. sok, és bölcs okoskodásokhoz, mellyeket re'szszerint a’ Mlgos Elnök úrtól, részszerint több nagy érdemű Követektől hallott, bátor még két okot hozzá adni. Az 1-só az, hogy már száz esztendőktől fogva az országi Kendek a’ kereskedésnek előmozdítására , egy köz fundust alapítani óhajtván , az eránt már több törvényeket, és utószor az 1802: 30 articulust alkották: most tehát mikor ezeket a Törvényeket tellyesedésbe hozni kellene, és azért ezen Országgyűlésére összehivattattunk, ezt a’ Királyi fundust is, meíly a’ só árábul létez, fogyasztani, rontani, vagy más czélokra , mint azt a’ 14: 17Q2 art. rendelte, fordítani nem lehel. Ha valahol, bizonyosan magyar Országban leginkább szükség van az illy köz fundusra, ennek elrendelése pedig, és igazgatás módja a’ kereskedési munkálatban elő van adva. — A’ 2-ik az, hogy a’ mint megint a’ kereskedési munkálatban környűlményesen ki van fejtve, ezen fundus nem csak azon közmunkákra, mellyek az egész Ország költségén csináltatnak, hanem azoknak clősege'líésére is igen szükséges, és hasznos, mellyek minthogy leginkább privát birtokosoknak használnak, ugyan azoknak költségein csinálandók; — mert czeknél is sokszor történik, hogy előleges munkák, vizsgálatok, földmérések’ földabroszok, és több illyféle készületek szükségesek, mellyek a’munka elején a* köz fundusból anticipáltatnak ugyan, de Utóbb ha a’ munka végbe ment, a’ privatusok által a’ fundusnak visszatérhetnek. — Pest Vármegyének 1-ső Követe előadja, hogy Megyéje több folyamodásoknál fosva is soha ezen fundusból nem részesült, de azért még is a’ kerületi szerkeztelés ellen szavaz, és a’Torontáli előadást elfogadja, azt világos törvénnyel kívánván elhatároztatni. Az Elölülő erre azt jegyzi meg, hogy a’ mostani törvénynek rendelését el nem ronthatjuk addig, míg más törvény niucsen. Arad Vármegyének i-ső Követe azon értelemben, mellyet a’ Pest Vármegyei előadásnak az Előlülő adott, hozzá nem áll, ugyan is Arad Vármegye ezen fundus jótéteményében csak igen csekély mértékben részesült, ámbár annak a’ Trencsén Vármegyei állítás szerint bővebben kellett volna részt venni, mert dicsekedhetik azzal, hogy O Cs. Kir. Fő ílerczegse'gét az Ország Kádórát a’ Megye birtokosai közé számlálja. Egyéberánt a’ törvénynek azon czélját, hogy t. i. ezen köz fundus a’ hazának köz hasznára fordílassék, soha el nem értük. Azért Torontál, és Pest Vármegyék Követeiknek előadását pártolja, ügy mindazonáltal, hogy azon fundusról ne a’ Helytartó Tanács rendelkezzen, hanem egyik Országgyülésrűl a’ másikra a’ legsürgetőbb köz használatú munkák elhatároztassanak; ha pedig 0 Felsége ezen törvényjavallathoz nem járulna, akkor a’ kerületi szerkeztetésre szavaz; mert jobb valami, mint semmi. Az Elölülő ismétli, hogy a’ fenálló törvény rendelelc a’ maga divatjában áll mind addig, míg más a’ törvény nem hozatik, ’s így errül nem lehet dispo^ nálni, hanem itt csak javallat történhetik. — Győr Vármegyének l-ső Követe: ha Pest, és Torontál Vármegyék Követei áltál előterjesztett módosítás úgy, mint azt az Előlülő kijelentette, meg állapitatik, a’ szobástul eláll. — Tolna Vármegyének l-ső Követe a’ Torontáli módosítás mellett nyilatkozik. Sf>
