1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
324. országos ülés
52 324-dik ÜLÉS 1É. Julivs. helve« kő hidak készíttetni, — ele az egész Országra egy arányosan hasznos nagyobb munkák elmaradnának; úgy lenne a Duna reguládéval is, mert bizonyosan egyes Vármegyének nem jutna annyi, hogy illy nagy munkához foghasson, — következéskép a’ Törvénynek destinátiéja nem fogna elérettetni; annál fogva a’ KK. és RH. a’ kerületi javallat mellőzésével, más czélszerübbnek tételére széllítá fel. Szcpcs Vármegye 2-dik Követe. E’ jelen Czikkelynek azon rendelését, hogy a’ só árából a’ Megyék azon erény ban részesíttessenek, a’ mellyben a’ só fogvasztása áll, el nem fogadhatja, és a’ mint tagadhatatlan, hogy mind egyik Vármegyének ezen jótéteményben való részvételhez egyenlő jusa vagyon, úgy Hazánk virágzását sikerrel nem eszközölhetjük, ha municipális rendszerünket olly kártékony hatásúnak tartanók, hogy minden munkát, mellynek ha egyes Vármegyékben is véghez vitetik, hasznos következései az egész Hazára hatnak, csak eldarabolt erővel véghez vihetnénk. Hazánkban e jelen princípium szerént1 haszontalan fáradozásaiknak elegendő nyoma vagyon; sok pénz siker nélkül áldoztatott fel eldarabolt munkára, és így, hamás Nemzetektől is tanulni nem akarunk, tulajdon tapasztalásunkból tudhatjuk, hogy csak egyesült erővel vitt jó rendeleté munkának lehet sikere. Fényesebb előmenetel egy darabolt Országban lehetetlen, midőn palliativ javítások nem érnek semmit, gyökeres javítások pedig egyesült erő nélkül véghez nem vitetnek. Szomorú dolog volna az, hogy a’ midőn municipális rendszerünk függetlenségünknek valódi oka, ugyan ez más részről minket gyengítsen, és így egyszerre életet, és halált nyújtson. E’ jelen kerületi végzés teliát a’ munkának eldaiabolására czélozván, Hazánknak nem hogy használni, de ártani fog. Ügy Szepes Vármegye a’ Poprád vize regulátiója tekintetéből már több esztendők olta a’ felemelt só árából egynéhány ezer forintot kapott, de ezen csekély somma a" folyam fekvésének felvételére alig volt elegendő, és ha továbbá is csak illy csekély arámban fog benne részesittetni a’ Szólló 3Iegyéje, úgy nem csak a’ regulátió egész kiterjedésében véghez nem vitetni, de az is elromlani fog, a’ mi idő közben elkészül, ha nem egyesült erővel, a’ felemelt só árából folyó minden pénzekkel egy ideig ugyan azon Poprád vizét regulázzuk, melly Magyar Országot az éjszaki tartományokkal öszvekötvén, számíthatatlan hasznot hajtani fog. Es így azt kívánja, a’ Szólló, hogy mindég az Ország Gyűlésén tiizettessen ki Hazánknak azon pontja, mellyre a felemelt só árából bévett sommákat egyesült erővel fordítani kell, és a' munka ottan elvégeztetvén, ismét más pont ugyan azon módon kijelöltessen. E' szerint a’ kerületi szerkeztetést módosíttatni kívánja. — Zala Vármegye 1-ső Követe. Megyéje helyheztetését véve tökéletésen meg van győződve, hogy annak a’ javait határozásból több haszna lenne, mivel csak ugyan évenként többet kapna, mint eddig kapott, kétség kívül nem más szülhette a' felhozott javallatot, hanem az, hogy a’ Törvényhatóságok élénken érzették a szükséget, azonban legsürgetőbb folyamodásaik után sem juthattak oda, hogy a'felemelt só ára fundusából csak annyi költséget nyerjenek is, mennyivel azt résziben pótolhatták volna; — mindazonáltal egyes hijányok, és hibák miatt, mellyek a’ fundus igazgatásában eddig tapasztaltattak, magát az egész Intézetet kárhoztatni, sót végkép megszüntetni sem helyes, sem hasznos,nem lehet; pedig a’ mostani javallatból csak ez látszik következhetónek, mert az, hogy a’ só fogyasztás arányához mérsékelve osztassák fel a’ felemelt só árából való haszon a’ Törvényhatóságok között, — csak annyit teszen: hogy ezen fundus, a’ melly eddig az 1792-ki 14-dik Törvény