1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

324. országos ülés

fendeletc szerint köz fundus volt, ezután többé köz fundus ne legyen, a’ mit a’Status oeconomia elveivel megegyeztetni nem tud, minthogy ha az tartatik igazságosnak, mi szerint minden Vármegye annyit kapjon, a’mennyivel a’fundus alkotásához hozzá járult, viszont az is igazságos, hogy mindegyik «annyit fizessen, mennyit szüksége megkíván, minek a’ lenne következése, hogy az, kinek szüksége erejét fefyiil haladná, nem fizethetne, ’s éhez képest kiterjedett köz hasznú munkákra végtére senki sem fizetne; — tehát Hazánkban létező ezen egyetlen egy köz fundusnakhibás admiuistratiója miatt, ne rontassék el az egész; valamint hogy az individuális hasznok felszámolásából nem állhat fel köz fundus, úgy kétségbe vehetetlcn igazság az, hogy az egész Hazát érdeklő imgyobb munkálatok kivitelére egyesült erő szükséges; így p. o. ha a' Duna regulátióját egyes Vármegyékre akarnánk bízni, a’ Dunánk soha regulázott nem leendne, így áll a’ dolog a’ fő kereskedési utak csinálásával is; •— ha mi azon princípiumot nem követjük, hogy a’ illy fundusoknál közelébb tegyük azt, mit az egésznek haszna megkíván, akkor előre letesz a’Szálló azon reményről, hogy Hazánkban valaha nyilvános köz fundus létezzen; a’ javait felosztásból ha egyes Vármegyék nyernének is, de az egész Ország veszteni fogna, holott pedig kétséget nem szenved, hogy az individuális érdekek, és «V municipalitások hasznai is a’ köz jóval, és haszonnal megférhetik, csak hogy az ezt tárgyazó vállalatok felett való intézkedés czélszerüen határoztassék, és rendeltessék el, minek okáért a’ kérdéses javallatnak illy értelemben leendő megváltoztatására szavazott.

Ugocsa Vármegye 1-ső Követe sem nyugodhat meg abban, hogy a felemelt só ára fundusa felosztasson, mert azon ok, melly végett azon fundus az 17ö2-diki esztendőbén alapítatott, most is fennáll. Nem egyes Törvényhatóságoknak részes érdeke, hanem az egész Ország köz haszna azon funűusnak, ’s azért a’ Megyékre azt bízni nem is lehet. Megtörténheti még az-is, hogy a’ javait feloszlással némelly Törvényhatóságok, mcllyek a’ köz czélra kevesebbet dolgoznak, többet kapnának, mint azok, mellyeknek több kész munkát kelletik véghez vinni. — Ha az intézkedés nem czélerányos, úgy azt javítani, nem pedig elenyésztetni kel!

’s azért a’ kerületi szerkeztetést, melly ezen fundust elenyésztetné, el nem fogadhatja.

Trencsén Vármegye 1-ső Követe. Azt véli, hogy a’ köz fundus csak akkor jó, ha az jól aduiinistráltatik is, ’s ha azoknak befolyása van, kikarra fizetnek, de nem jó akkor, mikor a’ nép fizet, s nem tutija, hová fordítatik a pénzemért addig csak egynéhány Vármegyék részesültek ezen felemelt só ára hasznában és csak azok, a’hol olygarchák vannak; például felsiozz.a Árva Yármegyét, úg) szinte a’Sió viz regulátióját, hol ezen innnkák az olygarchák kedvekért végrehajtattak, azért fizessen tehát Trencsén \ ármegye, hogy a’ Somogyi földes urnák abból haszna legyen? Nem erre volt szánva azon fundus, hanem arra, hogy köz fohó vizek, vagy utak, mellyeknek hasznát veszi az egész Ország, reguláztassanak; pedig csak azok kaptak pénzt, kiknek a‘ Dicasteriumoknái pártolói voltak. — Nem akarja azonban a Szálló, hogy maradjon úgy, mint van, hanem azt kívánja, hog> az Ország Gyűlés határozza el «azon munkákat, mellyekct clőlegesen készíteni kel!, cs azután az arróli számadások az Ország Gyűlése elébe terjesztessenek; de adóig, míg ez eránt a’ kereskedési munkálatban czélerányos rendelkezés nem történik, osztassák fel azon pénz, a’ Vármegyék között, úgy mint a’ kerületi szerkczíetésben foglaltatik.

Jegyző-Könyv. XI-dik Darab.

14