1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
324. országos ülés
321. I LJuS. II. Julius. •17 alkalommal előhozatni, hogy a’ Napló a’ törvényeknek históriája légyen, annak hitelének fentarlása végett szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a’ Napló könyv helyesen vagyon szerkezteivé. — Soprony Vármegyének 2-ik Követe úgy emlékezik, hogy a’ Bars» Követnek előadása két részből állott; az elsőben azt mondotta, hogy B. Vesselényi Miklósnak a’ Szathmári Gyűlésen mondott beszédjét helyben haggva; —a’másikban pedig: hogy tán nem vétene, hogy ha azon beszédet magáévá is tenné— hogy ez a’ kettő össze nem hangzik egymással, azt kiki látja, inert ha valaki valamit tökélletesen helyben hágy, ugyan arrul azután nem mondhatja, hogy tán nem vétene, ha azt magáévá is tenné, — és ha utolja feltételét el lehet hinni, hogy az előre bocsátott helybenhagyás is úgy értette, —• mert különben lehetetlen a’ kettőt összeeggyeztetni. — JDe mer is provocálni a’ Szálló a’ Karok és Bendek közül azokra, kik Bars Vármegyének Követével szem közt ültek, hogy már akkori szállása közben mihelyt az első felet positive kimondotta, valamennyire megállapodott látszható megzavarodással, mint valaki, ki észre veszi magát, hogy ollyast mondott, mit mondani nem akart, ’s úgy tette utánna: „és talán nem vétenék, ha magamévá tenném.“ Kérdi már a’ Szálló, hogy nem lenne e’ igazságtalanság olly gyülekezetben , hol nem componált dictiókat szokás mondani, — inkább az elsőhez, mint rosszabbra magyarázlatliatóhoz ragaszkodni, mintsem a’ másikhoz, mellyel az első mint egy corrigáltatik. — Továbbá azt véli a’ Szálló, hogy Bars Vgye'nek első Követe éppen azon helyezetben volt, mellyben ő, és a’ Karok és Bendek nagyobb része, t. i. hogy B. Vesselényinek a’ Szathmári Gyűlésben mondott beszédét nem olvasta, melly a’ Szállónak kezében csakugyan mai napig sem volt, ne»n is tud egyebet, hanem hogy B. Vesselényi azon Gyűlésen az úrbéri V-ik Törvény Czikkelyt pártolta , — tehát Bars Vármegye Követének helyben hagyását sem értheti másra, mint az V-ik Törvény Czikkelyre; ezt pedig a’ Szálló szinte elfogadja, és mindenkor pártolandja ; — nem is mondotta a’ Barsi Követ, hogy B. Vesselényi beszédét szóról szóra helyben hagyja, — ’s azért ügy látszik, hogy a’ Barsi Követ ezen értelemben jól fejezte ki magát, mert utasítása is mindég az \-ik Törvény Czikkely mellett volt. Mindezeknél fogva tehát azt állítja, hogy kivált hazánkban, ha valaki az előrebocsátott szavait az utánna vett kifejezések által corrigálja, a’ mivel mintegy kijelenti, hogy mindjárt is ügy akarta mondani, — nem lehet azon kijelentésnek mást, minta’ későbbi értelmet adni; — következésképen a’ jelen esetre alkalmazva is a dolgot úgy kívánná vétetni. Egyébaránt nem látja okát, mért ne lehessen azt, mű a’ Barsi Követ a’ mai Ülésben különböző emlékezete után mondott, a’ Napló könyvbe betenni annyival inkább, hogy ezen kijelentése is igazolja, mi értelmet kívánt légyen adni szavainak. Miután azonban a’ mondott kérdéses szavak iránt a’ Karok és Bendek bizonyosak, azokat a’ Naplábul többé kihagyni nem lehet. Soprony városa 1-ső Követe így szállott: Már többször jelentettük ki azon méltó panaszunkat, hogy mi városi Követek ezen távolyságbűl, es e’rósz helyeztetésünk miatt se nem hallhatjuk, se minket nem hallhatnak, ügy a’ mint kellene, és minthogy a’ mai nap erre ujjabb alkalmat ád, ime világosan az Or-< szág színe előtt ismétlem ezen panaszt. 12*
