1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
347. országos ülés
355 347-thk ÜL US 13. Ariusius. sáf# tárgyában, meHyek is találtainak az Ország Gyűlési írások közt a CCFXL és CCCXIL számok alatt, miután ír, Folytatódván a' Békési Indítvány felett a’ tanácskozás, Zabolts, Iíonth^ Veszprém 1-só, Zemplén és Nógrád Vármegyék 2-dik Követe elfogatlak azt. Győr Varmegye 1-só Követe inég abban a; vélekedésben is Vali, bngf régenten az Ország Rendéi magok intézkedtek az Ország Gyűlése tartása helyéről mint pL o. 1704-ben ’s csak a’ rendkívüli esetekben lehet a’ Kormánynak magának kijelelni a helyet, annyival inkább pártolja tehát a1 Békési Indítványt. —Megjegyezte erre az Elölülő, hogy mi fog ezután történni ezen tárgyra nézve, midőn a: publico politicum Operatunira kerül a’ tanácskozás, azt csak akkor lehet meg tudni, annyi azonban most bizonyos és tagadhatatlan, hogy a’ fennálló Törvény, törvényes szokás Ó Felségesek adja ezen just, melly szerint Ó Felsége rendesen minden Ország Gyűlésnek helyét ’s idejét elhatározza, és ha az nemeikkor Törvény által jelentetett ki, akkor is a’ Fejedelem megegyezésével történt. Zala Vármegye 1-só Követe azt tartotta, hogy az 1790-iki Ország Gyűlésen meghatároztatok, hogy ezen rendszeres munkák a’ Budán tartandó Ország Gyűlésen vétessenek fel, egyéberánt egy vélekedésben nem volt Heves Vármegye Követével, mert előre való készületeket minden esetre kell tenni, hiszen ha kedvező Királyi Válasz jönne, a’ már e’ tárgyban felterjesztett kérelmére a’ KK. és RR.Í akkor meglehet, hogy éppen, azon okból hátráltatnák az Ország Gyűlésének Pesten leendő tartását, mert Ország háza nincsen. Hlyen értelemben szollottak még Sáros, Komárom, Zólyom [Vármegyék 2-dik Követei és Csongrád Vármegye Követe Klauzál Gábor, nein különben Temes Vármegye 1-ső és Szeged városa Követe, de a’ többség megmaradott a’ kerületi szerkeztetés mellett. . - A’ második pontra az Elnök megjegyezte, hogy hazai Törvényeink szerint Ő Felsége lévén a’ legfelsőbb Biró ’s nevében és pecsétje alatt botsátatnak a Bírói ítéletek, arra hogy ő Felsege valamelly halálra Ítélt rabnak megkegyelmez, elegendőnek látja a’ Cancellaria Decretumát, ’s ennél fogva felszollította a’ KK. és RR. ezen pontnak kihagyására; ellenben Békés Vármegyei Követ Csepcsánvi sürgetvén utasításánál fogva azon pont meghagyatását'és a’ többség is ezt pártolván, a’ meg is hagyatott. A’ 3-dik pontra. Thurócz Vármegye 1-ső Követe elóladta: Igaz ugyan, hogy Küldői ez kivánatjának pártolását a’ Szálló kötelezólega’ Karoktól és Rendektől nem kívánhatja, annak azonban, hogy ezen kívánatnak hely adathatik és így el nem fogadhatása kijelentessék, nem csak törvényes alapját nem találja, de egyszersmind el nem titkolhatja, hogy ezen kifejezés által Küldőinél igaz fájdalmas érzés okoztatik, mert azon végzés nyilvánosan azon következést foglalja és vonja maga után, hogy Küldőinek kivánatja, mint törvénytelen, elvetésre méltónak találtatott, hogy pedig ezt sem törvénytelennek sem igazságtalannak mondani nem lehet, azt a’ Szálló bátran állítja, és pedig törvénytelennek nem azért, mivel az éló Törvényekkel u. ni. az 18Ü5-ki 4ndlk és 1830-ki 8-dik Czikkelyekkel nem hogy ellenkezne, sőt azokkal egvbe hangzik; igazságtalannak sem lehet tartani azért, mivel az igazság csak azon rendszaba*sokat kívánja meg, uiellyeknek kivihetőségét a’ környóíraényék engedik:, már pedig * 89*
