1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
347. országos ülés
35« 347-dik ÜLÉS 13. Augustus. mivel azonMegyében, mellynek képét a’Szólló viseli, mostanáig még magyar nyelven a’ köz igazgatás ki nem vihető, a’ mint ezt a’ Szólló több ízben előladta azon reménnyel él a’ Szólló, hogy a’ KK. és RU. az elóadattaknak igazságát elesmerni és azon kérdésbe vett végzést változtatni fogják* De továbbá azt sem láthatja által a’ Szólló, miért érdemiették volna Küldői ezen reájok fájdalmas végzést, minekutánna a’ Szállónak e’ tárgybani mindern előadásából kitetszett, hogy ők nem a’ magyar nyelv az egész Országban kiterjedésének hátráltatását óhajtják. — Hogy továbbá ezen nemzeti czélnak elérésére vezető módokat magoknak nyujtatni kérnek és csak addig? még a’ magyar nyelv azon Meggyében is arra a’ tökélletességre és lábra jut, hogy a’ köz igazgatás, azon nyelven folytatódhassék, a’ bevitt deák nyevvel élés mellett magokat meghagyatni sürgetik, így tehát semmikép sem vádolhatok, hogy a’ nemzet óhajtásának magokat elleneszegeznék, mind ezen akoknál fogva kéri a’ Szólló a’KK. és RR., hogy a felhozottakat figyelembe venni, és mind ezen Küldőire nézve fajdalmás, mind pedig a1 magyar nyelv eránt hozott erőltető határozattól, melly amúgy is nem a’ magyar nyelv előmenetelét eszközöli, sót inkább visszavonást, ellenkezést és így a’ magyar nyelvben óhajtott elóménetelben visszalépést okozhat, clállani és Küldőinek kivánatját helyben hagyni méltóztassanak De á’ többség ezen pontra nézve a’ kerületi határozat mellett megmaradóit. A’ 4-dik pontra Thurócz Vármegye l-só'-Követe(azt tartotta, hogy a’ KK. és RR. bölcs, bélátása ellen vétkezne, ha ezen felolvasott kívánat és végzés tárgyában néiuelly utóbbi felvilágosítást tenni akarna, mivel az addigi Ország Gyűlésnek 1832-től fogva Irományaiban, úgy nem különben az 1825/7 Ország Gyűléséből és e’ tárgyban felsőbb hélyröl megállapított Commissio Actáinak vizsgálatában kimeritóteleg gyökéreztetik, mellyet a KK. és RR. törvényesnek találván közös ítélettel helybenhagyni méltóztattak, azért e’ tárgynak, mivoltával untatni nem akarván, azt a’ KK.’és RR. pártfogásába ajánlja. A’ többség azonban a’ kerületi határozatot megtartotta. Olvastatván az 5-dik pont, mellyre Kassa városa Követe előladta, hogy a’ mennyire a’ Szállónak ezen tárgy felől tudomása kiterjed Pozsony Vármegyének Pozsony városa ellen béadott ezen sérelme onnan veszi eredetét, hogy a’ midőn a’városi mázsáltatási haszonvételnek bír— lője 1828-dik Julius 16-kán a’ városi Tanács előtt az iránt panaszlott volna, bog)' Vachtler Bernát Jurenák nevű polgári házban idegen, Bécsbe szállítandó gubatsot tulajdon mázsáján, mellynek használtatása ó nekie csak önnön portékáinak mázsálására vala megengedve, mázsáltatolt és ezen mázsáltatásért bizonyos taksát maga számára vett is ezzel a’ városi kiváltságok igazainak háborgatásával ’s kárával annak jövedelmeit igazságtalanul magának tulajdonította volna, az nem mint nemes, hanem mint polgár és a’ Pozsonyi kereskedői ezéhnek tagja, ezen tekintetnél fogva tehát kereskedési dolgokban a’ város Törvényhatósága alá tartozó személy a’ városi Tanács által ez eránt törvényesen megintetett, hogy azon mazsáltatási taksa eránt a’ város bírlójével értekezvén, annak kárát kipótolván, vagy egyéb egyezésre lépvén, be adott panaszát megszüntesse, — ezen birói megintés azonban minden siker nélkül maradván, sót Wacktler Bernát által megvetéssel fogadtatván el, a’ városi Tanács ó ellene, mint engedelmességet megtagadó polgárja ellen a’ mázsának, és \
