1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
336. országos ülés
236-dik ÜLES. 2$. Julius. noha ettól az ott lakos nemességnek a’ magyar nemességgel való egyenlősége tekintetéből az 1351: 1‘2-ik Czikkely által felmentetett, azt az 1430: 7. —1444: 3. — 1444: 3. 1458: 10: és 140*2: 26-ik Czik. erejével már Sigmond alatt ismét fizetni kéntelenittetett. — Mivel a' Báni hatóság az 1608-ik esztendei 11-ik Czik. 3-dik §-a szerént a Drávától egész az Adriai tengerig terjed. — Mivel 1715-ik: 118-ik Czikkelvben alsó Tót Országnak vissza kaptsolása azon Országok Rendéi által Magyar Ország köz meg egyezésével kérettetvén, erre nézve az 1741-ik esztendei 18-ik Czikkely 4-ik §-sa következésében a' Bán, és a' kapcsolt Országok Rendei neveztek Biztosokat, ’s azok által 1743—ik esztendőben a visszakapcsolás mindenek előtt az érintett országokhoz történt, azután pedig az 1751: 20-ik Czikkely erejével 31 a gyár Országnak, és a’ Bánnak hatósága fent maradván, az alsó Tót Országi Vármegyéknek a Magyar Országi Vármegyék között Ülés, és voks adatott, és csupán a’ Királyi kintstárba fizetendő adó kaptsoltatott öszve a Magyar Országi adóval; — ezen kérdés megmozdításának, és á’ drága üdó vesztével vájó feszegetésének egy átallván fogva semmi nemű törvényes, geographiai, statistical, és political más oka, és haszna nem látszik, mint a’ leg szomorúbb és a' szíveket ezen áldott békesség üdéjében egy mástól el idegenitő vissza vonások magvainak elhintése. — Nem diplomaticai mert az említetteknél ünnepélyesebb diplomák, Királyok, és Ország Rendéinek köz tettei az ellen részről nem is követeltetnek, elő sem adatnak.—-Neu* törvényes: mert a’jó lélekkel keresett, és a’.Király, ’s Ország Rendei meg egyezésével Törvény által megerősített municipalis jógok birtokában még az egyes személy sem, annál kevesebbé az Országok meg nem sértethetnek, — jussaik engedésére akaratjuk ellen leginkább a gyűlöletes tetlegi úton nem szoríttathatnak.— Nem geographiai és statistical: mert a Szent Koronának Dráván túl fekvő birtoka kezdetben éppen a’geographiai fekvés, és a Dráva vize nagysága miatt bizonytalan lévén, a hason lelkit népeknek újjabb ide kaptsolásával, és a’ Báni hatóság megtartásával erosiítetett meg — húzamos háborúk után.a’ Históriák bizonyítása szerént a’ Török kezéből is szerentsésen így vétetett vissza. — Nem politicai: mert egy hadakozó Nemzetnek akár a’ külső physicai, akár a belső morális erőltetése csak problematicus, az illy Nemzetnek csak fölbizgatása is veszedelmes, és minden esetre a’ 3íagyar Sz. Korona egységét tekintve, mellynek megtartása fő kötelességünk , nyilván veszélyes. 3Iert az 1298: 21-ik Czikkely szerént a’ Magyar Sz Korona mind önnön, és a dolog természeténél, mind régi rendeltetésénél fogva valamint fejében, úgy tagjaiban, és minden jussaiban, "s tartományiban egy, és meg oszol hatatlan. Mert ugyan ezen Sz. Korona kiterjedésében, és méltóságában minden nyelveket, nemzeteket, vallásokat az üdó környúlállásaihoz, és a’ föld kiterjedése külömbsegéhez képest a’ természet áldásaival, jussaival, szokásaival, és kiváltságaival kebelébe foglalja, és mint kegyes anya eltávoztatván minden irigységet leánnyainak minden ékességeivel mint tulajdonával ditsóségcsen él. — 3íe:t a békesség, csendesség, bátorság és a’népek személyes boldogsága nem annyira függ a theoretical valóságos javaktól, azoknak sokaságától, és bőségétől, mint a’gyakorlati nyelvektől szokásoktól, a’vallásos, és polgári vélekedéseknek a’neveléssel merített előítéleteitől, és a’ historia szerént maga a kétségtelen jó is, ha erőszakkal nyomatik az ember nyakába, a’ még el nem készült elme által valóságos Tosznak tekintődik, ’s magát a’ belső köz csendességet képes megháborítani.. Mert mi*240
