1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
336. országos ülés
336~dik ÜIjES 28. Julius. 241 vel a' természet sem hézagot, sem ugrást nem szenved, a’ népek gyarlóságát felsegíteni, sőtt megrögzött előítéleteit is mind addig, míg a’ nevelés által lassan lassan ki nem irtatnak, a’ Törvényhozás békével eltűrni köteles. — Mert a nyelvek, vallások, szokások, vélekedések, sőtt magok az előítéletek is a’Nemzeteknek mind annyi, és ollyan bálványi, inellyekel magától éppen azért: mert Nemzet és mint olIvariak a’ többi népek között ezen bálványival szabadon élni jussa van, erővel, és hatalommal elvetetni egy Nemzet sem enged. — Mert nem kissebb erény a’ szerzetteket megtartani, mint szerezni. — 3Iert az egyesség által kis dolgok nagyra nevekednek, a' legnagyobbakat elenyészted az egv enetlenség. — 3Iert minden Ország azon módokkal tartatik fel, mellyekkel felállíttatott, és nregerősíttetett; már pedig 3Iagyar Ország, rnelly a' kihívott, és kapcsolt népeknek igazságos, és jótékony egyesítéséből állott ősz ve, és bátor az üdék során gyakrabban szenvedvén, csak nem elenyészett; ugyan azon egyesítés által erősíttetett meg, ön boldogságára tehát azon igazságos, és jótékony egyesületet a' kihívott, és kapcsolt népeknek megtartani köteles. — Mert minden Ország, rnelly magába meghasonlik, elpusztul. — Mert a’ Rómaiak, hogy az általok meggyőzött, ’s meghódított Nemzeteket magokkal egyesíthessék, azoknak Isteneit political bölts belátással Romába által vivén, azoknak templomokat emeltek; igy azokat tiszteletben tartván, köz társaságokat jelesen nevelték , — a tulajdon Isteneik’ tisztéletét ellenbe semmi Nemzetnek sem parancsolták; így bölcsességüknek, és mérséklésüknek jeles, és,követésre méltó példáját hagyták a’ jövendőségnek! — 3Iert Dalmát Országot a’ közbe fekvő Morvát Ország nélkül Magyar Országhoz kapcsolni, megtartani, és védelmezni a’ Dalmát Ország Históriája szerént majd nem lehetetlen. — 3íert végre a’ köz igazgatás, rnelly hét századok alatt megerósíttetett, a1 köz boldogság veszedelmeztetése nélkül a’ Törvénvhozás békességes útján egyszerre, hirtelen, és tettlegesen nem változtathatik;— azért a’ kapcsolt Országok’ sérelmeit és kivánatait a’ régi állapotában megtartani kivánnja, és így az Ország lakosainak, és az országnak minden dolgaira, ’s tetteire nézve egyenként, és öszvesen véve, szabad véleménnyének kijelentését, és voksának törvényes, és alkotmányos szabadságát nyilván most, és mindenkor fenttartja és ezt a’ Napló-Könyvbe beiktatni kéri. — Szeréin Vármegye 2-dik Követe előadta: hogy Küldőinek utasítása azt kívánja, hogy a Rán törvényhatóságát mindenképpen, és egész kiterjedésése fenttartsa, sőtt minden szelleme utasításának odamegy ki; hogy a’sérelmek előadásában magát Országhoz csatolja és ennek pártolása mellett azoknak orvoslását eszközölje, -— Ennél fogva oda szavazott: hogy Szeréin, Pozsega és Verőcze Vármegyék sérelmei, azon rendben hagyaltassanak meg, rnelly szerént azokról az országos Kiküldöttség rendelkezett. Esztergom Vármegye2-dik Követe: Eperjes [városa Követének előadása két ollyas részt foglal magában , a’ mellyeknek egyikét sem tartja a' tanácskozási renddel öszve egyeztetónek. — Első része tanításokat, és political elveket foglal magában: mikép és mik által lehessen Nemzeteket, és országokat bóldogakká tenni; — ezen tanítások nagyobb részént a’ KK. és RR. előtt ösméretesek, az elveknek pedig némellyike kétség kívül ollyas; hogy ezeknek helyes voltát tagadni nem lehet, de más részt az is bizonyos: hogy az illyetén tanításoknak helye nincs is, — az elvek közül pedig némellyek ollyanok, a’ mellyeket legalább részéről magáévá Jegyző Könyv. XJ-dik Dm ab. öl \
