1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
328. országos ülés
328-dik Lit ÉS. 17. Julin*. 123 Következésekkel öszveköttetve, van hogy arra nem szavazhat.—Ugyan is telly esedésbe vételének első feltétele lenne aVendkivüli sanctio.— Ki tagadhatná pedig ezen a’ jövendőre például szolgálható esetnek lehető veszedelmes következéseit a' hazára nézve__de ha ezektol félni ok nem volna is, miután tudatik, hogy a' Királyi Curia csak a’ számosán gyűlő fenyitő pereket is alig győzi, nem de nem azt mostani álladóiméban foganatosán arra szorítani se lehetne kötőmben, hanem egészen máskép organisáltatnék — ezt pedig kivételként ki fogná biztossan elismérhetni, ’s végbevihetni. Annyi nehézségeknek okos elhárítását minden oldalróli érett megfontolás után várhatni csak, ugyan ezért e’ dolgot a' rendszeres munkák sorában a’maga helyén kívánja intéztetni — mindazáltal attól sem idegenkedik, ha azt a’ körülállások meg nem engednék, hogy még a’ jelen Ország Gyűléséé’ szándéknak jó megfelelő törvényt hozzon, raelly rendszerint sanctioná Itatván jövendőre sikerüljön. — Honth Vármegye Követét arra figyelmeztette, hogy indítványa e’ helyen ugyan, de nem ezen időre való, ’s így a’ tanácskozás arra most helyesen ki nem terjedhet. Krassó Vármegye 2-ik Követe: Ámbár a’napi renden lévő tárggyal öszveköttetésbcn lenni nem látja, mindazonáltal a’ mennyiben aztat Honth Vármegye Követe indítványba hozta, és miután ugyan ezen Megye felszóllítása következésében a' Szálló is azon utasítást nyerte volna, hogy egyedül Fejedelmének és a’ hazának élő hasznos, és fáradhatatlan munkásságéi Gróf Széchényi István Korona Őrzőnek ajánltasson, mellybéli Küldőinek kívánságát, hogy O Felsége a’ felséges Trón. és egész haza előtt ismeretes nagyférfiéit áldozatainak jutalmául Korona Őrzői Méltóságra az Ország Gyűlésének előterjeszteni méltóztasson, előadja, és azt a’ Jegyzőkönyvbe bététetni kérte. Soprony Vgye 2-dik Követe előterjeszti: hogy annak eldöntésére, hogy az Ország Gyűlése alatta’ polgári perek a’ Királyi Curia előtt is folyamatba jöjjenek, kettő kívántatik, 1-szőr egy fenálló Törvénynek eltörlése; 2-or egy új Törvénynek alkotása, — annál, hogy Törvény az Ország Gyűlése bévégzése előtt sanctionáltassék, veszedelmessebbet vélekedése szerint alig lehet gondolni, mert az által alkotmányunknak még eddig fenálló csekély garantiáját tökéletesen eltörültetve látja, ugyan is Constitutionknak garantiája eddig volt a’ subsidiumok és adónak megajánlása, másodika katonai ujonczoknak állítása, az elsőre nézve a’ Kormány máskép tud magán segíteni, mert lia megszorul, vagy papiros pénzt csinál, vagy kölcsön vesz pénzt, a’ második garantia, ha az divatba jön, hogy előre az Ország Gyűlése bévegzése előtt lehet törvényt sanctionálni, akkor attól lehet félni, hogy az illy subsidionális Ország Gyűlések alkalmával illyenekkel kezdődvén az Ország Gyűlése a’ nélkül sok ai gumentoma lévén a’ Kormánynak arra, hogy az mentői előbb eh égeztessék, és azok mindjárt meg adassanak, így mihelyt a’ Kormánynak kívánsága be fog telly esedni? nem várván a’Kormány az Ország nehézségeinek előterjesztését, a lön énének sanctionálása után az Ország Gyűlést azonnal eloszlatni fogja, következéskép a’Bereghi kívánathoz ezen okból nem járulhat, nincsen azonban annak ellenére, hogy jövendőre nézve Törvény alkottassék, hogy ezen organicus Ország Gyűlése alatt a’ Kir. Curia által a’ polgári perek is revideáltassanak , ezen Törvény rendeletét csupán az organicus Diaetára kiterjeszteni kívánván, ámbár ezen Törvénynek is ke\ és sikerét látja, mert elsőséget minden esetre a’ büntető pereknekkell adni, mert az ember