1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
327. országos ülés
NO 327. ÜLÉS. 16. Julius. Olvastatván a' 28-ik pont, mellyrc Trencsen Vármegye i-so Követe eleibe terjesztette a’ KK. és HR. Megyéjének abbeli kívánságát, hogy mind azok, kik pénzen vesznek Donatio inellett jószágot, úgy tekintődjenek, mint a’ kiket ex incapacitate ki lehet a birtokból vetni, mert azt kívánják, hogy az adomány, nak érdem , ne pénz legyen az alapja, a’ Fiscus pedig az eladott jószágok áráról számoljon, hová fordította azt, mert Magyar Országnak nincsen egy kraitzár adóssága is. — Pártolta ezen indítványt utasítása szerint Veszprém Vármegye l-só Követe. Ellenben Heves Vármegye 2-ik Követe előadta: Bár mennyire érdekes is az Ország előtt azon czélnak elérhetése, hogy a’ jószágok rendeltetésekhez képest, egyediil érdemes hazafiaknak conferáltassanak, — még is ezen czélnak elérésére Trencsén Vármegye által javallott úton elindulni nem kíván, mert a’ törvényhozásnak fő elve az, hogy a birtok bátorságát minél inkább biztosítsa, minthogy egy olly Országban, hol a’ birtok bátorsága habozásban van ott sem nemzeti szorgalmat, sem a’ jószágok becsének felemelkedését, sem pedig hitelt még csak képzelni sem lehet. — Vlár pedig a’ Trencséni javallat vallyon nem éppen a’birtok bizontalanságának egy újjabb forrását nyitná e’ meg?’s még pedig annál veszedelmesebb forrását, mennél bizonyosabb az, hogy már csak azon határ vonatot, is, íjiellynél a' polgári kötelesség tellyesítése végződik, ’s az érdem kezdődik, meghúzni igen nehéz. — De tellyesíthetőnek sem látja azt, hogy az incapacitásról tett rendelkezés e’ jelen esetre alkalmaztatliassék, mert az incapacitás esetében egy nemes egy nemtelentől foglalja el a’jószágot, itt ellenben 2 nemes ember közt lenne a’ szó, ’s így azon jussal, mellyel valaki mint nemes ember a’jószágot elfoglalni kívánná, ugyan azon jussal a’ Donatarius is mint hasonló nemes ember azon jószágot magának megtarthatná — az eddigi adomány Levélre nézve pedig ezen okokon felü lmég más tekintetek is állanak elő: az egyik az, hogy ezen törvény visszaható erejű lenne, mert ha bár törvényeink azt kivárnák is, hogy a’ jószágok egyedül érdemes hazafiaknak adassanak adományba, de még is a’ Trencséni sanctiót csak ugyan eddig egy törvény sem foglalta magában, — a’ másik tekintet pedig az, hogy az eddigi adományosok közül sokan már jobbágyaikban praescribálván is, azokat békességes birtokokból kizavarni nem lehet.— Ezen okoknál fogva áltáljában a’ kerületi szerkeztetés mellett marad. — Ezen okoknál fogAa a’ többség a’ szerkeztetést úgy meghagyta, amint feltétetett. A’ 2ő-ik pontra Zemplén, Szepes 1-ső, és Sáros Vármegyék 2-ik Követei utasításaiknál fogva kívánták általánosan és név szerint is azon személyeket megnevezni, kik magokat a’ Cholera alkalmatosságával megkülönböztették. Ellenben Veszprém Vármegye’ Követe úgy vélekedett, hogy jobb lesz ezt a’ Törvényhatóságokra bízni, mert lehetnek polgári személyek is, a’ kik hasonló, vagy talán nagyobb érdemeket tettek, mint a’ katonák. Honth Vármegye’ 1-ső Követe pedig azt tartotta, hogy jobb lesz egészen kihagyni ezen pontot, mert ez a’ Törvényhatóságoknál is kedvetlen vitatásokra adhat alkalmatosságot, ugyan azért a’ többség kihagyta.