1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

327. országos ülés

NO 327. ÜLÉS. 16. Julius. Olvastatván a' 28-ik pont, mellyrc Trencsen Vármegye i-so Követe e­­leibe terjesztette a’ KK. és HR. Megyéjének abbeli kívánságát, hogy mind azok, kik pénzen vesznek Donatio inellett jószágot, úgy tekintődjenek, mint a’ kiket ex incapacitate ki lehet a birtokból vetni, mert azt kívánják, hogy az adomány, nak érdem , ne pénz legyen az alapja, a’ Fiscus pedig az eladott jószágok árá­ról számoljon, hová fordította azt, mert Magyar Országnak nincsen egy krai­­tzár adóssága is. — Pártolta ezen indítványt utasítása szerint Veszprém Vármegye l-só Kö­vete. Ellenben Heves Vármegye 2-ik Követe előadta: Bár mennyire érdekes is az Or­szág előtt azon czélnak elérhetése, hogy a’ jószágok rendeltetésekhez képest, e­­gyediil érdemes hazafiaknak conferáltassanak, — még is ezen czélnak elérésé­re Trencsén Vármegye által javallott úton elindulni nem kíván, mert a’ tör­vényhozásnak fő elve az, hogy a birtok bátorságát minél inkább biztosítsa, minthogy egy olly Országban, hol a’ birtok bátorsága habozásban van ott sem nemzeti szorgalmat, sem a’ jószágok becsének felemelkedését, sem pedig hi­telt még csak képzelni sem lehet. — Vlár pedig a’ Trencséni javallat vallyon nem éppen a’birtok bizontalanságának egy újjabb forrását nyitná e’ meg?’s még pedig annál veszedelmesebb forrását, mennél bizonyosabb az, hogy már csak azon határ vonatot, is, íjiellynél a' polgári kötelesség tellyesítése végződik, ’s az érdem kezdődik, meghúzni igen nehéz. — De tellyesíthetőnek sem látja azt, hogy az incapacitásról tett rendelkezés e’ jelen esetre alkalmaztatliassék, mert az incapacitás esetében egy nemes egy nemtelentől foglalja el a’jószágot, itt el­lenben 2 nemes ember közt lenne a’ szó, ’s így azon jussal, mellyel valaki mint nemes ember a’jószágot elfoglalni kívánná, ugyan azon jussal a’ Donatarius is mint hasonló nemes ember azon jószágot magának megtarthatná — az eddigi adomány Levélre nézve pedig ezen okokon felü lmég más tekintetek is állanak elő: az egyik az, hogy ezen törvény visszaható erejű lenne, mert ha bár tör­vényeink azt kivárnák is, hogy a’ jószágok egyedül érdemes hazafiaknak adas­sanak adományba, de még is a’ Trencséni sanctiót csak ugyan eddig egy tör­vény sem foglalta magában, — a’ másik tekintet pedig az, hogy az eddigi a­­dományosok közül sokan már jobbágyaikban praescribálván is, azokat békessé­­ges birtokokból kizavarni nem lehet.— Ezen okoknál fogva áltáljában a’ kerü­leti szerkeztetés mellett marad. — Ezen okoknál fogAa a’ többség a’ szerkeztetést úgy meghagyta, amint feltétetett. A’ 2ő-ik pontra Zemplén, Szepes 1-ső, és Sáros Vármegyék 2-ik Köve­tei utasításaiknál fogva kívánták általánosan és név szerint is azon személyeket megnevezni, kik magokat a’ Cholera alkalmatosságával megkülönböztették. Ellenben Veszprém Vármegye’ Követe úgy vélekedett, hogy jobb lesz ezt a’ Tör­vényhatóságokra bízni, mert lehetnek polgári személyek is, a’ kik hasonló, vagy talán nagyobb érdemeket tettek, mint a’ katonák. Honth Vármegye’ 1-ső Követe pedig azt tartotta, hogy jobb lesz egé­szen kihagyni ezen pontot, mert ez a’ Törvényhatóságoknál is kedvetlen vitatá­sokra adhat alkalmatosságot, ugyan azért a’ többség kihagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom