1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
318. országos ülés
» 461 ni8. ÜLÉS. 22. Junius. 15. Vesselénji? Felelet: szabadon szóllott, mit tenni jussa volt, 's mi végből a’ Kormány jószágát elvenni és fejét ebittetni akarja, ezt pedig a’ szent igazsággal megegyezőnek nem látja, azért az Izenetre voksol. Az Elölülő: Bars Vármegye Követe beszédére kinyilatkoztatja, hogy azt nem csak helyben nem hagyja, de szabadosságnak (licentianak) tekinti, és óhajtotta volna, hogy a’ szálló Követ nek ezen előadását, mi szerént B. Vesselényinek hiiségtelenség (notae infidelitatis} vád allati beszédjét helyben hagya, soha sem hallotta volna. A’ Bihari 2-dik Követ: B. Vesselényi szavait bírálni nem óhajtja, azt sem tekinti, mint fogja azt a’ K. Tábla elitélni, vélekedése szerént jelenleg csak az lehet a’ kérdés: vallyon B. Vesselényinek a* Szathniári Gyűlésen tett beszédjének folytában adatott notae actio sérelem legyen e’? vagy sem? erre nézve a’Szolló megkiilömbözteti azon előadásokat, mellyek Gyűlésen kiviil a’ Kormány ellen tétettelek , ’s mellyeknek jó czéljok soha sem lehet, azon beszédektől, mellyek a’ köz Gyűlések alkalmával, hol minden nemes ember nem csak szolhat, de szollani szent kötelessége is, és a’ Kormány hibáit felfedezi, — már ha az illy helyeken történt beszédekért notae infidelitatis actio adatik, akkor hasztalanok a’ Gyűlések és a’ Kormány törvénytelenségei ellen megszóllamlani sem volna szabad, ez pedig mire vezethetné a’nemzetet, a’ Karok bölcs Ítéletére bízza, a’felhozott okoknál fogva Küldői Báró Vesselényinek a’ Szathniári Gyűlésen tett kinyilatkoztatása folytában a’ Királyi Ügyek Igazgatójának, nem csak nem törvényes, de undok vétséggel terhelő keresetét valódi sérelemnek tekintik, azért az izenetre voksol. Töbw bibén Esztergami Követnek megjegyzi, hogy noha a’ Szólló’sem magát, de mást sem tart csalhatatlannak, ha mindazonáltal egy tett adatik elő , melly a’ Hazának sérelmet okoz, a’hoz hozzá szóllani minden Törvényhatóságnak jussa van, annál inkább szóllhatna pedig Bihar Vármegye Követe e’ tárgyban— mert noha B. Vesselényi előadása Szathniári Köz Gyűlésen történt légyen is, azonba a’ Bihari Tisztei Ügyvéd éppen úgy, mint a’ Szathniári tette e’ tanú vallatást, ki egyéberánt is a tapasztaltakról is tartózván tudósítást adui, — abból a’ Megye Követjeinek adandó utasítást éppen úgy adhatta, mint Szathmár. Trencsén Vármegye’ 2-ik Követe a’ dolog érdeméről többé szóllani nem akar, mivel Követ társa e’ tárgy érdemére véleményét is kijelentette, egyéberánt minthogy ki nem vehette, az Elölülőnek utolsó beszédéből ha, B. Vesselényi Miklós Szathmár Vármegye köz Gyűlése alkalmával tartott beszédjét, vagy Bars Vármegye Követe mostani előadását nevezte e’ szabadosnak? minden esetre az Elnök kijelentésébe megnyugodni nein tud, — nein az 1-ső esetben ha t. i. B. Vesselényi Miklóst értette, mert azt hiszi, hogy valamint minden embert úgy, B. Vesselényi Miklóst is elébb kihalgatni, és csak kihalgatása, és per befejezése után lehet reá nézve Ítéletet kimondani, ezt pedig leginkább kívánni lehet attól, a’ ki azon ítélőszéknek, melly B. Vesselényi Miklós perét elitélendi, egyszersmind Elölülője, — nem tud a’ másik esetbe is megnyugodni, ha t. i. az Elölülő nem B. Vesselényi Miklós beszédjét, de Bars Vármegyei Követ előadását szabadosnak állította. Ugyan is mit mondott Bars Vármegye Követe? csak azt: hogy nem kárhoztathatja, de helybe hagyja, inkább B. Vesselényi Miklós beszédét, és nem vétkezne akkor is, ha azt magáévá tenné, Nemes Bars Vármegye Követe tehát Küldői részé-4
