1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
318. országos ülés
318. i LÉS. 22. Jutting. 465 ről csak saját véleményét adta eld, B. Vesselényi beszédjéről, e’ véleményt pedig ha t. i. ezt valaki jónak, amazt pedig rosznak találja, szabadosnak semmi esetre állítani nem lehet, és azért .az Elölülőnek e’ szabadosság eránt való kijelentésében, bár kire értette légyen is, Küldői részéről megnyugodni nem tudván , meg nem egyezése eránt tett óvását pedig a’ Naplóba iktatni kívánja. Az Előlülő erre kinyilatkoztatta, hogy a’ perbeli Ítélet e’ helyre nem tartozik, ’s itt nem is B. Vesselényinek Szathmár Vármegyében tartott beszédjére, mellyről megvallja, hogy nem olvasta, mondotta tulajdon vélekedését, hanem a’ Barsi Követnek előadására állaljánosan, mit most is licentiának állít, a’ tett előadásokra pedig vélekedését kijelenteni jussában áll, sőtt azt kötelességének esméri, ’s ez ellen senkinek kifogása nem lehet. Esztergám Vármegye’ 1 -so Követe Bihar Vármegye Követének felakadása következésében megnyugtatásul kinyilatkoztatja, hogy ő azon Megye beavatkozásáról semmit sem szállott, hitelességét sem vette kérdésbe, hanem azt mondotta , hogy a’ szállás törvényes szabadságának korlátolásáról felhozott adataiban infallibilisnck nem esmerhetvén, azoknál fogva arról meg nem győződött. Mosony Vármegye’ 1-ső Követe: Az Előlülő nyilatkoztatását elfogadja. Zala Vármegye’ 1-ső Követe szinte íigyelmezett az Elölülő egyes véleményére, de megvallja, hogy részéről sem vehette ki, vallyon a’ Barsi Követ nyilatkoztatását, vagy Báró Vesselényinek beszédjét kívánta szabadosnak (licentia) értetni. — Miután azonban az Elnök nyilván kimondá, hogy a’Barsi Követ előladása lenne szabados, ezen nyilatkoztatását az Elölülőnek nem látja egybefüggésbe lenni azon előadásával, hol mondotta, hogy Báró Vesselényi beszédjét nem olvasta, és még is Bars Vármegye Követének nyilatkoztatását, ki azt mondá : hogy ha Báró Vesselényi beszédjét elfogadná is nem hibázhatna, szabadosnak lenni nyilvánította, ezt a’ Szólló egybeköttetésben nem látja, és nem látja hogyan lehessen Barsi Követ előadását szabadosnak állítani annak , ki azt nem tudja, mit mondott B. Vesselényi, a’kinek előadását a’ Barsi Követ nem kárhoztatta — ne hogy tehát a’ naplóba azon kifejezés „szabados“ minden észrevétel nélkül béiktattasson, részéről kijelenti, hogy ő azzal, vallyon a’Kormány valamelly tettet jóvá hágy e’vagy sem, nem sokat gondol, és a’ Kormány tetteinek helyes vagy helytelen voltáról szólhat szabadon a’ Követ a’ nélkül, hogy annak előadását szabadosnak lehelne mondani. Mia’dolog érdemét illeti, e'helyen nincsen szó a’ korlátlan szabadságról, hanem a’ szóllás törvényes szabadságának korlátolásáról, mellyel a’ Kormány tettlegesen olly tetemes büntetés alá való vetés által megsértett, — ezt mondja ki a’ Felirás is , és azért az Elölülőnek a’ szabados szó eránti nyilatkozására fentebbi óvását ismételvén, az izenet mellett voksol, •— Melly óvást a’ Zala Vármegye Követével egy értelemben lévő többi Követek is pártolták, Az Előlülő Zala Vármegye Követe beszédére röviden csak azt jegyzé meg: igen hibásan állítatik, mintha itt a’ tárgy érdeméről lett volna a’ szó, mert o arról most sem akar említést tenni; a’ kérdéses Szathmár Vármegyei beszédre nézve a’ nélkül, hogy azt olvasta volna , több Követ uraknak : jelesen Heves Vármegye Követének előadásaikból, kik annak elveit ’s szavait itt bővebben fej- J egy zó-Könyv X-ik Darab. 117
