1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
288. országos ülés - 289. országos ülés - 290. országos ülés
^9U. L LÉS. 29. Jan. 107 liát új Törvények, és új rendtartások behozatalával az egész ország jusai, *a szabadságai semmivé ne tétessenek, Őseink a’Justinianus Törvény intézetei behozatását, az ámbár igen dicső 1-ső Mátyás Király alatt is állhatatosan ellenezték, és a’ dicsőén uralkodó Fejedelmi ház alatt is több Törvények által folyvást, ’s gondosan ügyeltek arra, hogy ne az Ausztriai tartományok, rendelkezései szerént, hanem tulajdon Törvényeik, tisztviselőik, ’s rendtartásaik által kormányoztatnának. — A’ három Bánáti Vármegyék visszakapcsoltatása alkalmatosságával, az ottani, az idegen tisztviselőségi alatt béhozott urbárium, melly a’ most állítólag követelt bóltbeli just az ország fenálló rendszere ellen uradalmi jusnak esméri, ’s azt három rendre felosztja, a’ maga mivoltában meghagyatott, ’s íme ezen idegen rendtartásból az egész ország szabadsága nyilvános veszedelembe ejtetik, és a’ szent Korona számára fentartatott nagyobb Királyi haszonvétel (jus regale majus) minden igaz keresményi czím, és törvényes keresményi mód nélkül privát embereknek adatik által, a’ Törvények lelke, ’s a’ haza elrendeltetése ellenére, és így az a’ régi tiszta értelmében, intézetében, ’s használásában megzavartatik, és az ország lakosira egy ríj, és szokatlan teher halmozása kezdődik; az 1741-dik észt. 29-ik czikkely 1-ső §-sa ellen, melly a’ kereskedést minden hazafinak szabadon engedi. — Az 1790-iki országos küldölíség ámbár az uradalmi jusokat igen jól értette, az állítólagi bóltbeli jusról említést nem tett rendszeres munkálatiban, ’s méltán: mert Isten kegyelméből, ki a’ győzedelmeket adja, harczokat veszteti, országokat, és birodalmakat osztogat, nemzeteket teremt, és veszt ezen magyar országot nem egyes polgárok, hanem az egész nemzeti sokaság foglalta el, és így az egész ország térségét minden közönséges jusokkal, ’s haszonvételekkel együtt magáévá tette; már pedig a’ kereskedés, és mesterségbeli nemzeti just a’ polgárok semmi külön rendének mások kizáratatásával, ’s másoknak, sőtt magának a’ hazának önkényes taksáltatásával által nem adta, ’s valljon kérdi a’ Szólló a’ hazai jus publicumnak minő elveiből származtatik a’ földes uraknak ama hatósága, hogy akár fentartott Királyi nagyobb jusokról, minő a’ harminczad, akár az egész nemzet egyetemes jusairól a’ minő a’ kereskedés, és mesterségek gyakorlása az állítólagi bóltbeli juson fogva alku kötésekre bocsátkozhasson? a’ mi a’ világnak a’ tenger, az az egyes nemzeteknek bonni földjök a’ kereskedés, és mesterségek folytatására, a’ melly szabad, és senki privátus taksáltatása alatt nem fekszik; a’ mi a’ tengeri kereskedő nemzeteknek a’ termesztménjek, és portékák korlátlan, ’s minden taksáltatástól ment adás vevés; cserélésre nézve a’ szabad kikötő hely; ugyan az a’ bonni föld a’ haza polgárjainak. Hol, kérdi a’Szólló, fog jobban , hol tökélletesebben, hol nagyobb kiterjedésben, hol a Király, és haza biztosabb hasznával, ’s áldásával, miként hűségesebben, 's mikor hamarább bétellyesedni a’ kegyelmes Királyi előadásnak ama szándéka, ’s igyekezete, melly a' hazai polgárok minden rendei közt a’ kölcsönös rokonság lántzait szorosabban egybe vonattatni kívánja, mintha az állítólagos bóltbeli jus, úgy mint a’ kereskedés, és mesterségekre vetett törvénytelen taksáltatás, Törvény által örökre eltöröltetik, ’s mint idegen rendelkezés kiküszöböltetik ? — A’ magyar nemzet a’ hatalommal egész mindenségét, ’s minden privilégiumok, vagy is kissebb Királyi jusok, es haszonvételek osztogatását a szent koronának, úgymint az elkiilönözött jusok kút forrásának általadta; a melly jusokat tehát a’ hatalomnak legfelsőbb polczán, és tellyességében álló Kiiály koronái jószágain maga nem gyakorol, azokat senki más magához nem ragadhatja, Jegyző-Könyv X-ik Darab. ŐO I
