1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

281. országos ülés

231. ÜLÉS. 16. Jan.

HR)

magáévá nem teszi, hogy a’ földes uri jusokat, ha csak a’ Törvény könyvben kijelelve nincsenek, korlátolni lehet: mert ha ezen principium állana, úgy az 1-ső rész 9-dik czímje semmit sem foglalna magában, bátor a’ vagyonnal való szabad és korlátlan élést bátorságosítja, minthogy a’ helyben nem hagyható elv szerént még csak egy földes úri jussal sem lehetne szabad és korlátlan élés , mert a’ Törvényben specificált földes úri jusok , ugyan Törvények által korlátoltatva vágynak: az ott nem specificáltak pedig mind^korlátolhatók lennének, híjába állana e’szerént az l-sö rész g-dik czímje, mellytöl elállani soha sem kíván, és mellynek ellenére semminémú elvet el sem is fogad, azért a’ §-us végét, hol ezen elv felállitatik egészlen kihagyatni kívánta, állítván azt, hogy a’ Törvény könyvben nem specificált, de az 1-sö rész 9-dik czímjében közönségesen foglalt úri jusok azok, mellyeket e’ Törvény mellett épen korlátolni nem lehet.

Soprony Vármegye’ 2-dik Követe sajnálja felettébb, hogy a’Fó Rendek minden ok nélkül hátráltatják a’Rendeknek e’béli kívánságát, éspedig hátráltatják még akkor is, midőn abba O Felsége, ki fele része a’ törvényhozásnak, maga részéről is megegyez, — midőn a’ Rendek nagy többsége a’ szokáson is alapúit kívánságát nyilatkoztatja, midőn láthatják, hogy ezen Tábla soha sem^'fog elállani e’béli kívánságától, — és midőn az ő kivánatok, sem az Urbér, sem pedig a’ Törvénybe nem gyökerezik — az volna tehát e’ részben vélekedése, hogy a’ Fő Rendek kérettessenek meg, hogy valaliára már hajoljanak a’ Rendek kívánságára.

Az Elölülő: a’ Sopronyi kívánság nem alapos, mert az ellenkezik a’ tractátusok rendjével, és az Országgyűlési szokással — ugyan is a‘Rendek kívánságokra annak módja, és rendje szerént okokkal felelvén a’ Fő Rendek — az általok tett észrevételekre a’Rendeknek szinte okokkal kelletik felelni.

Fejér Vármegye’ 2-dik Követe több ízben előadott okait ismételni nem kívánja, de rövideden a’ kerületi szerkeztetés ellen nyilatkozik — mert részéről a’ taksákat czéleránytalanoknak tartja — ugyan is vannak olly helységek, mellyekbe^’ boltén fizetendő 10 forintokat, házáért és kertjéért sem képes megfizetni a’jobbágy, — ’s ugyan azért, ha ezen kérdésnek megállapítása által a’ kereskedésnek nagy előmenetelét tapasztalná, részéről kész volna a’ kerületi szerkeztetekhez állani — de minthogy azt jelen környülményekben nem is reményiheti — a’ Fő Piendck izenetjekhez ragaszkodik.

Nógrád Vármegye’ 1-ső Követe a’ Sopronyi előadásra azt jegyzi meg, hogy szabadságában légyen mindeneknek érzéseit annak rendje, és módja szerént kijelenteni — következőleg a’ Fő Rendeknek is, — mi pedig a’ tanácskozás alatti tárgyat illeti, mivel a’ Rendeknek első szerkeztetése közelebb áll a’ Fó Rendi izenethez, azt insti uctiójánál fogva pártolja; — hasonlóan

Morvát Ország 1-ső Követe is.

Eperjes városa 1-ső Követe: ha a’ boltbeli jussal való viszszaélésre kellelin és illetin túl is az engedelem megadatik , főképen a’ nagyobb uradalmakban , a vérszopó zsidók sokasága a’ sok terhek alatt ellankadt adózó népre olly sanyarúságot árasztana, hogy az 1547-dik évi 26-dik Czikkely megújitatnék inkább, hogy sem elfelejtetnék, és így előrelátható, hogy a’ milliók könnyei az Isten bosszúló haragját továbbá is ingerelnék. — De ezeket