1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
276. országos ülés - 277. országos ülés
277-dik LJ Ij K S H. Januar. 105 ses urijus szabályoztassék, de a’javaslatban hozott taksákat, mint csekélyeket el nem fogadja, ’s miután az úrbéri rendelkezésben sok van in generalitate hagyva, nem látja, mért ezen jusról is átaljánosan rendelkezni nem lehetne. Egy értelemben volt Gömör vármegye Követével az iránt, hogy sokkal veszedelmesebb monopolium fizettetik a’ Királyi Városok által, hogy sem ollyas a’ földes urak boltnyithatási annyira ostromlott jusából keletkezhetne, erősité ezt példával, egy esetet beszélvén el, midén bizonyos Sz. Kir. városban egy hires mesterember, ki sok költsége és faradozása után boltot nyitott, de nem sokára eltiltatván, maiglan sem tudta megnyerni, hogy legottaii maradandó boltja lehessen. Újra eszmélteié, az El élűié a’szolló Követeket, hogy mennyire eltávoznak a’ tanátskozás alatt lévé tárgytól, mert egészen más tekintet alá esik a’ bolt nvithatás földes úri jusa, más alá ellenben a városi boltok, és városi kereskadés. Kassa városa 1-sé Követe: A’ boitbeli igazról a’ KK. és RR. által készített Törvény javallatot, mellyben osztályok szerént, bizonjros és meghatározott boltbeli taksák, megállapítalak, a’Királyi Válasz világos tartalmával, és értelmével tökélletesen megeggyezének tartotta, mert ugyan is, midén azon Kir. Válasz, a’ földes urak által gyakorlatidé határtalan önkénynek elhárítása, de a’ nemzeti szorgalom , és kereskedés előmozdítása tekintetéből is, az országossan egybegv iilt Rendeket arra felszólítja, hogy Temes, Torontói, és Krassó Vármegyékben divatban lévő Urbérhez képpest bizonyos, és meghatározott taksáknak osztályok szerint megállapitásárul rendelkezzenek, vallj on lehet e’azon Királyi Válasznak világos, és általjányosan széllé szavait azon értelémre, a’ melly a’ Fő Rendek viszony válaszaikban foglaltatik, magyarázni, hogy t. i. a‘ Bánáti Megyék például felhozásával a’ Királyi Válasz soha sem czélozta volna azt, hogy ottan fenálló boltbeli taksák iránt divatozó úrbéri szokás az Ország egyéb részeire is hasonlókép alkalmaztassák, a széllé úgy vélekedik, hogy nem — mert ha a’ Királyi Válasz azon taksákat csak a Bánáti Vármegyékbe megtartatni, nem pedig azoknak meg állapítását az Ország egyéb részére is kiterjesztetni kívánta volna; akkor azon Megyéket példáulfelhozni czéleránytalan lett v olna, világos tehát 0 Felségének azon kívánsága,hogy ezen taksák, az egész országra nézve határoztassanak meg — és így miután azon kegyelmes kívánságnak a’KK. és RR-nek elébbeniszerkeztetésök a’boltbeli igazra nézve, tökélletesen megfelel a’ szélló Követ, úgymint első alkalommal most is az előtte széliéit Követek által bővebben előadott okoknál fogva is a’ Kir. Választ egész kiterjedésében pártolja, és nem is titkolhatja ezennel azon való csudálkozását, hogy, és miért, a’Fő Rendek, kik a’Kir. Választ, minden egyéb pontjaira nézve olly nagyon pártolták, most ezen boltbeli taksákrul'annakkívánsága, és értelme szerint készített Törvény javallatot elfogadni nem akarják. A’ mi végtére a’ Királyi városoknak tett ellenvetésüket, és azokat, mellyek a’ monopóliumok ellen elóhozattattak illeti, azokra csak azt feleli, hogy ezek mind nem ide valók, egyszer'smind a’KK. és RR. biztosokká tévén az iránt, hogy a’ midőn a’ kereskedési rendszeres munkálat elé fog vétettetni, Küldői is azok közt utolsók bizonyára nem lesznek, kik a’ kereskedésnek előmozdítására, és az azt gátoló visszaéléseknek megszűntetésére, úgy minden akadályoknak elmellozésére, a KK. és RR-nek részekről is segéd kezeiket nyújtani fogják. Jegyző-Könyv. X. Darab. 27
