1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 47. ülés - 1832 / 48. ülés
A E G Y V E /, A i O L ( ZADJK ÚL É $. « 413 benyújtanak, de alá leven írva a’ Követ neve, nem merte kétségét nyilváuositani. Hogy pedig elő ne lehessen olvasni a’ beszédeket, okát nem látja; hiszen magok az Elölülők sem tesznek különben, a’ szólónak pedig 1830-ban a’ Honfi Követ írásból felelt a’ nélkül, hogy gátolfatott volna; az mondatj'k, nem a’ maga ideáját olvassa, hát most midőn a’ Conferentiákban vagyunk, mindenki a' maga gondolatit terjeszti elő? Az az ellenvetés is tétetik, hogy ez által igen nagyra nevekednék a’ Naplókönyv, — ü a’ Diárium nagyságától nem fél, csak hogy igaz legyen a’ mi benne foglaltatik. Nefejtegessűk ezt a’ publico politicumba tartozó kérdést, — hanem hagyjuk meg az eddigi szokást. De soha sem álhat reá, hogy 5—4 nap múlva küldessék be az irás. — Az Elölülő megjegyezvén, hogy a’ vitatások körén túl járnak, most arra nem is felel. Az egész pontban a’ megvizsgálásról vagyon a’ szó. Ezen a’ Diaetán eddig a’ volt a’ praxis, hogy a’szerkeztető elfogadott minden beküldött beszédet csak az aláírást nézte, és semmi változtatást nem tett. Ezt a‘ praxist senki sem hagyhatja jóvá, mert mire volnának illy környülmén) ek közt a' Censorok? Az egész czikkelyben egy szóval sem emlittetik a’ pertractátiók’ módja, — azért szükséges az ebbeli vitatásokkal felhagyni. Torna Vármegye’ 1-ső Követje szükségesnek látja a’ hozzá szólást; ő is a’ publieo - politicumba tartozónak tartja a’ tárgyat, de mikor kerül még ezen munkálatra a’ sor? Iía pedig mini1 addig Írott beszédeket olvastatni engedünk , még két esztendőt adjunk a’ mostani hosszas Ország Gyűléshez. Az előbbeni szokásra nézve nem emlékezik, hogy szabad lett volna Írott beszédeket olvasni, — de 1850-ban a’Personalis valóban eltiltott egy Követet a’ felolvasástól, és senki sem mondott ellene. Azért ha a’ régi szokásnál maradni kívánunk Írott beszédnek illy felolvasását kedvesen nern vehetjük. Az Elölülő A1-Nádor erre csak azt jegyzi meg, hogy ha a’ régi szokásnál maradunk, akkor nem szükséges a’ törvény. Várjuk meg, mig előfordúl ily eset. Lipto Vármegye’ 1-ső Követje szinte nem akarja gátolni a’ szolás szabadságát, noha ő Írott beszédekkel soha sem fog.élni. De attól tart, hogy a’ diárium igen nagyra nevekedik, és azért csak az Extractust kívánja átadatni a’ szerkezteidnek. Ugocsa Vármegye’ 1-ső Követje abba hogy jelentsük ki az olvasásra való kedvetlenségünket meg egyez; de azt újra is kinyilatkoztatja, hogy annak eltiltását szólásbeli szabadság ellen valónak tartja. — Az 182Ó/7 Ország Gyűlésén Borsodnak akkori lelkes Követje, ki arra hogy olvasson mindnyájunk tudománya, szerint nemszorült, el olvasván beszédét, azt, szorul szóra kívánta beiktattatni, — a’ mit a’Jegyző-könyv neve íeljegyésével bizonyít. Báes Vármegye’ 1-ső Követje nem kíván szólni ha a’ szokásnál maradunk, hogy ne lehessen írásból olvasni; ha pedig megengedtelik, vagy mindnyájan küldjék be beszédjeikéi, vagy lígy szóljanak, hogy halhassuk. Mert ha még egyszer tapasztalja, hogy írásban adatik a’mi nem mondatott, az illető Követ nevét elé adandja. A’ Csongrádi 1-ső Követ azon esetre, midőn a’ szerkeztető ki nem veheti az enunciatiól, megengedtetni kívánja, hogy a’szónokot Írásbeli benyújtásra felszólíthassa. Más részről pedig, a’ mennyire rnegnem egyezne az iratt 111* \ —
