1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 26. ülés
IIUSZONIIA TODIK ÜL ÉS. 27Q sát várja , cs ez lelt legyen az oka, hogy a’ Kerületek c’ tárgyat bővebben felvenni nem akarták. Annak utánna a’ Baranyai 1-ső Követ emlékeztetése're, a’ kívánságok 1-ső pontja elején, a’hol az 17Q0-ik 26. 16-ik §. emlittetik, minthogy Horváth Országról nem ez a’ §. de a’ l4-ik szóll, a’ 16-ik §. helyett a’ l4-ik tetetett, úgy szinte ezen pont végén az: „umbrae instar“ után iktatatott : „existens“ ellenben a’Szeben \ árosi Követ észrevétele a’ 10-ik pontra, hogyr „ubi onera haec e cassa Communitatum feruntur“ kifejezés azzal: „onera haec per contribuentes conllari solita“ váltasson fel, el nem fogadtatott, mert a’ Pest Vármegyei 2-ik Követ, sott az Elölülő megjegyzése szerént is a’ Deák szerkeztetés, a’ már megállapított magyarnak tökélletessen megfelel. Továbbá az Egri Fő Káptalan Követje kívánságához képpest a’ l j.ik pont utánni béfejezésbe, minthogy nem minden nehézségek 4O. esztendősek, „quorum medela után tétetett: magna in parte.“ A’Pécsi Káptalan Követje észrevételeire pedig, ki külömben az egészet pontonként óhajtotta volna felvétettni, a’5-ik§-ban: „major pars Concivium“ helyett: a’ Protestánsok nagyobb számot nem tévén „magnae partis“ úgy a’ 5-ik pont 1-ső §-ban „per alienae Religioni“ helyett „alteri Religioni addictos“ végre a’ Q-ik pont azon §-ba „nullatenus attamen etc. ad aliam Religionem“ helyett „ad Romano Catholicam Religionem“ Íródott, többnyire pedigaz egész szerkeztetés megállapittatolt. Olvasta annak utánna a’Nádori ítélő Mester a’ XXIII. szám alatti, és a’Királyi előadásokról szólló Jzenet Javallatját, először is egészlen, azután pedig paragraphusonke'nt, az 1-ső, 2-ik, 3-ik, 4 ik, és 5-ik §§-ok felolvásása után; ' Az Előlülő ekképpen szállott: a’ Karok és Rendek aggodalma az, hogy az 1851-ik October 2-ra határozott Ország Gyűlése meg nem tartatott, ezt azomban a’ Királyi Felség Kegyelmes előadásaiban eloszlatja, mert elesméri, hogy kelletett akkorára Ország Gyűlésének tartattni, és a’ nem tartást a’köm vülállásokkal, a’ lehetetlenséggel menti. Már e’ mentés magában foglalja az Ország igazai elesmérését, és elegendő minden aggodalom el enyésztetésére. De hasonló példa nélkül sem szűkölködnek hazánk év könyvei, — 1708. és 1712-ben tudni való, hogy az Ország két rendbéli Gyűlései a’ pestis miatt, és pedig a’ már alkotott Törvényékre nézve sanctio nélkül oszlatott Királyi Levél által széjjel, és még is az akkori Ország Rendjei megnyugodtak abban, hogy csak a’ 3-ik Ország Gyűlése Decretuma előjáró Beszédjében tétetett említés a’ történtekről, és azoknak okairól, a’nélkül hogy Törvény alkottatott volna. A’ mint tehát akkor jól meggondolva történt, és a’ történteknek semmi bal következése nem származott,úgy bizonyossan az akkori elválasztott módban most is telyes bátorsággal meglehet nyugodni: mert most is itt vólt az ok, itt volt a’ lehetetlenség, az akadály elenyészővel elég tetetett a’ Törvénynek, a’ Felség elesmérte a’ lehetetlenséget, és ezzel, hogy kelletett volna az Országot egyben gyüjtettni. Nem akarta az Előlülő elő számlálni a’ rémülést, és annak Következéseit, mellyek az eddig esméretlen, és annyira előre ki kiáltott veszélyből eredtének: azon érzéseket azomban a’ Karok és Rendek emlékezetébe hozni kötelességének tartotta, melly ek bizonyossan gerjesztettek volna, ha a’ Kegyelmes Királyi Egyben hivó Levelek 1851-ik Júliusban , vagy Augustusban kiadottak volna. Az OrszágnakFő városit, sőtt Po’sonyt is el lepte az öldöklő nyavalya. Annak részei egymástól (czélarányossan,vagy nem, az ide nem tartozik, mert maga az Ország óhajtotta) elva-7 O’ '
