1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 26. ülés
280 HUSZONHATODIK ÜLÉS. Iának zárva. Különössen Horváth Ország elkülönözése a’ legkésőbb időkre terjedett. Illy helyheztetésben, milly érzéssel jöhettek volna az Ország Rendjei, egy közönségessen ragadósnak állított nyavalyával ellepett helyre, hogy törhetlek volna az Ország Gyűlése Tagjai az elzáró Intézteken keresztül, különössen a’ Fiumei, és Horváth Követek előtt elvólt a’ lehetőség zárva. Azomban, ha a’ lehetőssége az Ország Gyűlése tartásának meg is engedtettne; számossakazon politicus, és egyébb okok is, mellyek a’ Kormányt , az akkori környiilállásokra tekintve, a’halasztásra bírhatták. Számos Törvényhatóságokba köz Gyűlések nem is tartalak, annál kevésbbé tehát tartathattak volna a’Követeket választó Gyülekezetek; mellyek természetek szerént az egész Törvényhatóság közönsége megjelenését, vagy legalább meg jelenhetését kívánják, sőtt ha az is meg történhetett volna, és a’ választolt Követeknek helyekből indulni, és az Ország Gyűlése helyére akadály nélkül érkezni lehetős vala, hányadik Követ hagyta volna el Háza népét, olly minden tekintetbe bizontalan álapotban? a’ ki el is hagyta volna, minő hideg vérüséggel tanácskozhatott volna a’ legfontosabb tárgyakról azon bizont alanságba? azon kívül jelen Ország Gyűlésének ki jelelt tárgya az Országos Rendszeres Munkák. Hogy ezeknek a’ múlt Ország Gyűlésében történtek szerént előre a’ Törvényhatóságokba kelletett meg hányatattní, kérdést nem szenved: azomban hány Törvényhatóságok fejezték bé akkoron Munkálódásaikat ? \ ilágos tehát ezekből, hogy az Ország Gyűlése akkori tartása nagyobb aggodalmat, nagyobb réműle'st szerzett volna az Országra, mint a’ halasztás; a’ mi az 1741 ik 22-ik Czikkely felhozását illeti: az akkori eset a’ mostanitól szembe tűnőén külőmböz: Mert bár ha nem tagattatnék is, hogy az 174l-ik Ország Gyűlését Pestis meg előzte, az mindazon állal bizonyos, hogy az akkori Pestis csak részenként némelly Törvényhatóságokban mutatta volt magát, midőn ellenben az Epemirigy súlya valódi Országos veszedelemé vált 1851-ben, mellynél fogva a’ mostani eset inkább hasonlít az 1708*ik és 1712diöz. Az elüadattaknál fogva felszóllittotta tehát az Előlülő a’ Karokat és Rendekett, azt is említvén , hogy már harmadik holnapja , miólta a’ Kegyelmes Király előadásokra a’felelet készül, és a’ két Tábla közt az egycsség meg nem lehetett, hogy vagy az egész Epemirigy olly módon említését, mint a’ javallatban foglaltatik, elmellózni , vagy az 1715-kipéldát követni, vagy a’ Fő Rendek közelitó javallatára állani, vagy pedig egy olly módosításról gondoskodni méltóztassanak, melly valahára az óhajtva várt egyesülést sietettheti. Abauj Vármegyének I-ső Követje: a’mint eddig, úgy most is arra nyilatkoztatta ki értelmét, hogy a’ kérdéses Czikkely ki hagyatasson. A’ dolog mind a’ két részről eléggé meghányva lévén, csak azt említette, hogy Törvényhatósága mindég szomorú szívvel fog viszsza emlékezni azon időkre, mellyekben keblében az Epemirigy dühösködőtt. Bars Vármegye 1-só Követje: a’ szólló a’ Cholerát illy módon meg említő tartalmát az Izenetnek utasítása leikével meg egyezőnek nem tarthatván, áztat. mind annyiszor, a’ menyiszer előfordult ellenzetté, ez alkalommal pedig, midőn már harmadszor folyik felette a’ tanácskozás, annak ki hagyását, még az idő nyeresége tekintetéből is, szükségesnek véli. — A’ szólló csekély belátása szerént mind érdemére, mind formájára nézve kéntelen ellenkező vélekedését kijelenteni. A’ mi az érdemét illeti, minckutánna magok a’ Karok és Rendek elsúlzcnet-
