1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 22. ülés
kívánni nem lehet. A3 per függ az idézés kézhez szolgáltatásától, ettől kell tehát várni. Szathmár Vármegye 1-ső Követje a3 perbe idéztetés elől-iilőiképpen kimondva lévén, a’ fennforgó tárgyhoz ezen óldalról szóllani többé nem szükség, de ki kell jelenteni, hogy minekutánna a3 Nemes Bihar Vármegye Követén esett sérelem valósága elesmértetett; minekutánna a’ Nagy Váradi Nemes Káptalan Követének mai nap tett kinyilatkoztatásával a3 Karok, és Rendek megnem elégedtek; 's minekutánna mind ezek következésében, a’ törvénybe idézés meghatározva van; a' Karoknak, és Rendeknek többé a* Nagy Váradi Nemes Káptalan Követével eggyütt ülni nem lehet. Erre nézve tehát Nemes Bars Vármegye Követével eggyetértőleg az említett Káptalani Követ ellávoztatását kívánja; a' Pécsi Nemes Káptalan Követének nyilatkozására egyszer smind megjegyezvén: miképpen itt nem az Egyházi Rend ügye van kérdés alatt; ’s következőleg a’ Nagy Váradi Nemes Káptalan Követének személyes dolga az Egyházi Rendre árnyékot nem vethet. Azonban kéntelen kijelenteni, hogy a' fenn említett pörbe idézéssel, a’mi nyugalmunkat helyre állítottnak lenni nem tekinti, 3s az Elölülőnek érzékenyen panaszolja: miképpen ugyan az ön maga a’ Nagy Váradi Nemes Káptalan Követének sértő' szavait nem csak hogy nyugalmasan halgatta végig; nem csak hogy neheztelését ki nem jelentette; nem csak, hogy az 1723. 7. Törvény Ozikkelyt gyakorlatba vétetni nem rendelte : hanem a’ már darab idő ólta fennállott, ’s mentségének, maga megtisztításának előadása végett utasíttását kézben tartott, ’s elégtételt kérni akart, Bihar Vármegyei Követnek az Ülés bézárásával minden mentséget, megtisztítást, s elégtételt kérést lehetetlenné tett; 3s Ötét az Előlülöség kéméllésére inteni, 3s más napra utasíttani jónak látta. Mind a’ mellett is, a’ mit az Elölülő e3 cselekedetére nézve már előadott, kérdeni kell a’ Szállónak : a3 megsértett képviselői becsület nem vala e’ méltó, hogy az Ülés miatta néhány perczel meghosszíttassék ? csekélység vala e’, hogy egy Katonai, és Polgári pályán köz tiszteletet, és szeretetet nyert Férfiú, mint kikiáltott hazug, megtisztítás és vigasztalás nélkül ment ki a’ Gyűlésből, ’s jött ma vissza? csekélység vala e’, hogy e3 tett által az Ország Gyűlési köz bátorság ingadozó lábra téteték? — Mi még tegnap bátran, és Szabad Nemzet Képviselőihez illő büszkeséggel léptünk e’ terembe; hívén, hogy törvény, igazság, és Haza mellett korlát , és hántás nélkül szólhatunk. Mi kardjainkat csak jelül hoztuk oldalainkon, hogy minden törvényes alkalommal Hazáért, és Királyért halni készen vagyunk, ’s nem oltalomért. És ma kiteszi a’ Szóllót bizonyossá, ha e’ bátor szavak után nem áll e3 fel valaki, nem mond e’ a’ Szállóra gyalázó szavakat? ’s az Előlülő a’ Gyűlést eleresztvén nem lesz e3 kéntelen a3 gyalázat égető fájdalmával szállására térni? — E3 tekintetnél fogva, azon szállási szabadsággal, mit, mint Magyar Nemes Őseitől nyert örökségül; azon szállási szabadsággal, mint küldői Követté választásakor kötelességgé tettenek, azon ön érzéssel, minél fogva tudja, hogy ajkairól 30 ezer Nemes szavazata szokott zengeni, kívánja vissza a’Képviselői becsületet, melly itt tegnap elgázoltatott, kívánja vissza a’ köz bátorságot, melly itt tegnap ingadozó lábra tétetett, kívánja vissza a’ köz nyugalmat, és rendet, minek fenntartását a’ Királyi Felség 200 HUSZONKETTODIK VLÉS.
