1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 22. ülés
HISZ OX KETTŐD IK ÜLÉS. az Elölülő kezeire bizá; ’s úgy hiszi: hogy e’ kivánati teljesedését az Elöl» üld elébb tett nyilatkozásánál fogva várnia is lehet. Az EloIülo: Szathmár Vármegye Követje igen érzékeny előadására már megfeleltetett, de megfelel azon kérdés is, vallyon egy Követ köteles e’ a’ másika felszólítására cselekedetei, és kiejtései eránt magát legitimálni? a’ Törvény a hasonló esetekben az elégtétel módját elrendeli, abban tehát megkell nyugodni. Majd három holnapja immár, hogy szerencséje van a’ Karok és Rendek’ Elöliiloségét viselni, és bátran hivatkozik arra, volt e’, vagy lehetett e’ valaha kifogás, hogy a’ szóllás szabadságát korlátolta. A3 tegnapi Gyűlés eloszlatása a’ legjobb, a3 legszentebb szándékból, és kötelességből eredett. Melly ebbéli kinyilatkoztatást a’ Karok, és Rendek köz megelégedéssel fogadván; Szabólts Vármegyének l-o Követja : minekutánna az Elölülő már kinvilatkoztatta, hogy a3 Vagy Váradi Káptalan Kövelje a’tegnapi napon tartott Országos Ülés alatt Nemes Bihar Vármegye Követje ellen elkövetett vétségéért az érdemlett törvényes büntetésnek eszközöltetése tekintetéből Actio alá vettetik, ahoz tovább szóllani nem kivan. — De a’ mennyiben a’ tegnapi Országos Ülésnek csak annál fogva is, — hogy Nemes Bihar Vármegyének megsértetett Követjén kívül több Követek is még szóllani kívántak, — rend ellen történt félbe szakasztásának, jelenleg is, — az a nem jó következése lett, hogy az 1625. 62. Törvény Czikkely értelmében , az említett Nagy Váradi Káptalan Követje ellen, ezen Országos Gyűlés helye’szentségetegnap történt megsértéséért, ma már a* büntetés nem kéretetthetvén , ezen vétsége büntetetlen marad, — másszor pedig, — ha ez most szó nélkül hagyatattnék, — több, ’s rosszabb következések is lehetnének, ámbár megengedje is, hogy az EloIülo’ ez úttal abban talán kedvetlenségek kikerülhetése tekintetéből jó czélja lehetett, — annak ezennel Megyéje részéről ellen mond, és azt kívánja, hogy az Országos Ülés az Elölülő által addig soha többé félbe ne szakasztatthasson, a-' mig aJ tárgyhoz valami Követ szóllani kíván; és ezt aJ Napló Könyvbe is beiktatattni kérvén, egyszersmind a Nemes Bars Vármegye kívánságához képpest a’ Szólló is azt kívánja, hogy a Nagy Váradi Káptalan Követje, ki hogy Actio alá vettessen, elrendeltetett, ezen helyről kiküldettessen, mert addig a’tanácskozás tovább nem folyhat. Trencsén Vármegye l-ő Követje a’ Vádlott kimenteset elégtelennek látta, minthogy inkább a’ dolog elmagyarázását foglalja magaban. Az Actio pedig ellévén határozva, az a’ Karok, és Rendekkel eggyütt nem ülhet. 1 Többnyire megjegyezvén, hogy részéről jelen eset annal nagyobb tekintetű, minthogy 1806-ban éppen Megyéje Követjének hasonló esete vélt az akkori Elölülővel. Annak utánna a’ kérdés alatt lévő Nagy Váradi Káptalan Követje szóllani kívánván, az a3 Trencsén Vármegye 2-ik Követ inditvannyara, hogy tudniillik az Actio alatt lévőnek szava nints, abban gátoltatott, erre az Elölülő kijelentvén, hogy a’ Káptalanbéli Követ maga kíván ki menni; Pest Vármegye 2-ik Követje azt, hogy a’ kérdéses Káptalanbéli Követ az Előlülő által kiparancsoltasson, sürgette, és ugyan az a Palotából kiment. ......... . ál 204
