1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 20. ülés

• alván, az Izenct egész érdemet pártolja,’s kívánja, hogy az szakaszonként felvétessen.

hars Vármegye’ Követje, most nem kívánt még bele ereszkedni az Izenet egyes szerkeztete'sebe; halasztja azt arja az időre, mikor Czikkelyenként felvétetik, ugyan azért az Izenet felvételét kívánja. Egyéheránt el nem halgathatja a’ Pécsi Káptalan Követje előadását: hogy t. i. ez csak egyes Vármegye Követje kívánsága; mert egyszer egyszer nem volt a’KK. és RR. közt nagyobb egyetértés, mint ezen tárgy felett; meliyre

A’ Pésci Káptalan Követje nyomban azt felelte: hogy igaz az, hogy a’ Kerületben így történt, de az nem Országos Ülés, csak tanácskozás hellye, végzés pedig Országos Ülésben történhetik.

A’ Fejérvári Káptalan Követje előteijesztette: ha az 17Q0: 26-ik sark Törvény Czik. az atyafiságos egyetértést a’ rokon vérű Hazafiak között homlokán viseli: 5 azt nem csak homlokán, hanem szívében is hordozza azért, mivel ezen egyetértésnek és maradandó békességnek tekintetéből alkottatott a’ nevezett Törvény Czikkely, az ő előtte szint ollyan szent, mint maga az atyafiságos egyetértés, és hazafiúi békesség. Innét, ha az sérelmeztetett: szükségesnek állítja a’ sérelmek orvosoltatását, és minekutánna azt ezen az utón kérni, és keresni eltökéllett szándék jók a’ T. Karoknak és Rendeknek, egy áltáljában nem ellenzi , hogy paragraphatim az Izenet felolvastassék. A’ mi a’ sérelmekkel járó kérelmeket illeti, mivel azoknak némelyike a’Rendszeres Munkákból vagyon ide szakasztva , óhajtotta volna, hogy azok önnön helyükön vétettek volna vitatásba, a’bonnet bővsegesebb kiterjedésben terjeszthettek volna fel. De mivel ezt sints reménysége megnyerhetni: fenntart ja magának, hogy részenként azokra észrevételeit előadhassa; csak egyet említ, t. i. azt, hogy mivel a’ költsönös egyetértésre, és békességre legbátorságosabb üt, ha kinekkinek, a’ mi őtet illeti, megadattatik: valamint ó kinyilatkoztatásaiban ezen jelszavat fogja követni; úgy bizodalmasan kéri a’ KK. és RR. hogy részükről is a’ vitatások úgy folytattassanak, hogy kinek kinek az a’ mi őtet illeti, megadódjék.

Az Elölülő előadta: eddig csak a’ volt a’ vitatás tárgya: lehet é, és kellessen é most ezen Izenetet felvenni? Megvalja, hogy szivéből óhajtotta volna, ennek más időre való elhalasztását, vagy más úton leendő előmozdítását, mert ha viszsza emlékezik az 17Q0-ik Esztendei ezen tárgy felett való hoszszas^ és kedvetlen vitatásokra: akkor is sokan a’ Törvényhozó Testtagjai közzűl abban a’ vélekedésben voltak, hogy a’ vallás dolga, nem lehet Ország-Gyűlési Tanátskozások tárgya; és egyedül csak azért állottak annak Ország Gyűlésen leendő felvételére, hogy a’ Hazafiak közt a’ költsönös bizodalom, ’s állandó egyetértés eszközöltetvén ezen Törvény örök időkig tartó legyen. Ugyan azért most sem látja által, miképpen lehessen a’ vallás dolgát Ország Gyűlésen lelvenni, vagy ilyen úton sürgetni; annyival inkább, mivel ha sérelem esett, a’ törvényen, az Ország Gyűlési szokás szerint a’ sérelmek öszveszedésére kinevezett Országos kiküldöttség dolga, a’ feladott sérelem helyes, vagy helytelen voltát megvisgálni, és a’ mint találja, vagy felvenni a’Sérelmek sorába, vagy abból kihagyni. —Így történt a’ dolog a’ közelebb múlt 1825-ikés 1830-ik Ország Gyűlések alatt is az Evangelicusok sérelmeire nézve, de ezek felett az 1330-ik 6-dik Törvény ezen mostani Ország Gyűlést, egyedül az Országos Rend40 *