1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]

3. Üdvözlő-Beszéd, Mellyel Méltóságos Kapos-Mérei Mérey Sándor Király Személyes Jelenlétének Törvényszékbeli Helytartója az 1832-iki Ország Gyülés kezdetén, Karátson hava 19-ikén az egybegyült Tekintetes Karokat és Rendeket, ugy mint Előlülő, megköszöntötte

— y1* ~ -*

Ezen terebélyes pályát tártaki előttünk, — ezen magas tárgyat függesztő elünkbe felséges Urunk kegyelmes Idéző-Levele — nemzeti szives óhajtásinknak kegyes magyarázója.—Ez azon magas feladás, a’ mellynek megfejtésére hívta meg a’ Tekintetes Karokat és Rendeket a’ nemzeti közbizodalorn. — De egyszer’smind ez azon terméke a’ változásokkal bujalkodo időnek, a melly]>ől még most is véres kezekkel irtják sok népek a’ legtisztább vetemény mellett is olly szaporán csirádzó kártékony gyomot.

J)e sokkal bölcsebben általiét, jak a' I ekintetps Kaiok es Rendek, sokkal mélyebben érzik helyheztetésünknek erdemet, sem bogy ezt az én íejtegetésem bővebben világosíthatná. Szükségtelen tcbái ingerlenem mindenek előtt azon buzgó báladatosságot, mellyel felséges koronás Királyunkhoz tartozunk, a’ ki 1 iív népeinek a’ változó szerencse koczkáján fordult majd boldog, majd sanyarú sorsában atyai szeretettel osztozván, negyvenkét évek előtt szerzett, de a’ közben jött világrendítő esetek által zsengéjében elfojtott bagyományját jeles Atyáinknak polgári boldogságunk’ eszközévé tenni olly annyira siet, hogy alig nyugodt meg valamennyire a’ közelebb múlt esztendő lefolyta alatt. Hazánkat pusztító veszélyek és éktelenségek által ostromlott elménk — alig Kártyázott be megsebbedt atyai szive, — már is előre bocsájtott felszollitások után egybe gyűjti szeretett hív Nemzetének Képviselőit, hogy a’ kölcsönös bizodalom által egyesülve, a’ törvény ösvényén kezesclje buzgó törekedésinknek sikerét, és ez által negyven évig reánk árasztott jótéteményei után a’ Jegdicsősegescbb gyarapítója lévén nemzeti erőnknek, még hamvaiban is áldással kövesse nagy nevét, az isteni alkotmány deli remekje — a’ Magyar!

Szükségtelen továbbá említenem azon temérdek nagy várakozásokat és dús reménységeket, mellyekkel teliden eltelve van édes Ilonunk;—tolunk követi szegény Adózó Népünk súlyos terheinek enyhítését; — tőlünk kívánja kívánva Hazánknak minden Lakosa, de még más vélünk szövetkező Népek is hoszszas , tekervényes, költséges éskétséges törvénykezésink hiányosságainak az Igazság égbe kiáltó kívánatjáboz alkalmaztatását; — tőlünk kéri a’ nemzeti iparkodás jutalmának és gyarapodásának felsegéllését;— tőlünk kívánja a’ belső és külső bátorság biztosabb védelmét;— tőlünk esdeklik a’ Haza, a’ közigazgatás törvényeink’ elégtelensége miatt, gyakor visszaélésekkel megfertőztetett ágazatjaiban a’ Század műveltségéhez erányzott hathatós intézetekért; — egy szóval: hogy rendszeres Munkáinknak czélját kifejezzem, tőlünk várja a’ polgári Szövetség— alap szerkeztetésének rendítése nélkül — bővebb tökélletesítését. Itt az idő Tekintetes Karok és Rendek! megvan, hála a’ Magyarok’ Istenének, bennünk a’ tehetség, csak éljünk mind a’ kettővel vesztegetés nélkül.

*

De ha ezenmagas feladást, melly egyűj Századot szülhet évi könyveinkben , és a’ múlt időt a’ jövendővel szelíd közbenvetéssel öszveeggyeztetlieti. — ha buzgó óhajtásinknak bokros örvénjét méltó figyelemmel tekintjük, — mellette azomban vizsgáló szemeket fordítunk vissza az előttünk lefolyt fél század majd Lorzaztó történeteire, majd ámulásra méltó előmeneteleire, — ha ez alatt csendes iparkodással bőven kifejlett nemzetiségünkre nézünk, — ha végre az erőszakot a’jámbor utasítással, és mindegyiknek gyümölcseit bírálva öszve crányzuk, -ha őszinteséggel hódolunk mások kárán szerzett mindennapi tapasz-