1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
o 383. Ülés írásai 23. November. nek kiadásaiban a‘ kiadott ok levelek, ugyan eredeti nyelvekben, mellyben tudniillik szerkeztettek, lemásolván mindazonáltal bonni nyelven szerkezendö bevezetés, és befejezés mellett kiadattassanak. Ugyan azon §-sz 9-dik pontja eránti vélekedésekhez annálfogva, hogy az illető Plébánusok, és Lelkipásztorok, a1 bonni nyelven, mint köz tisztviselők tanulni, a’ mire nekik eddig is elég idő engedve vala, sőtt már tudni is kötelesek, de az anya könyvnek magyar nyelven leendő szerkeztetése, valamint azt több idegen nyelvű egyházi Megyéknek ditséretes példája bizonyítja, nem is legyen különös nehézségekkel öszvekötve, — továbbá is ragaszkodnak. * , . Az 5-dik §-sz b) pont alatti kívánságokat a’ KK. és RR. már is bő okokkal elébbi Izeneteikben támogatván, most tsak az 1805-iki 4-dik Törvény Czikkelyek hivatkoznak, melly is az Országnak, a’magyar nyelvnek terjesztése eránti ezélzását azzal is nyilvánossá tette, hogy a’ magyar nyelvnek tanulását a’ rendszerénti tudományok sorába iktatta, — ’s így minden eggyes, akár világi, akár egyházi személy ennek megtanulása szükségéről meggyőzettethetett, és valóban annak megtanulására 1805-dik esztendő ólta, idő nélkül nem is szűkölködhetett, tellyes reményben vágynak tehát a’ KK. és RR. hogy Ő Cs. Királyi Fő Herczegsége és a’ 3Iélt. Fö Rendek a’ honni nyelv ügyét e’ részben is hozzá járúlásokkal előmozdittatni fogják. A’ 6-dik §-ra tellyes bizodalommal lévén a’ KK. és RR. a’ kaptsolt részekben lakozó attyoktiai hazatiúsága eránt, el vannak hitetve a’ felöl, hogy olly rendszabásokat, mellyek a5 köz Haza boldogsága előmozdítására, ’s az egyes polgároknak szorosb egymáshoz leendő kaptsoltatására, elkerülhetetlenül szükségesek, erőltetésnek tekinteni nem fogják, minél fogva is, elébbi vélekedéseknél megmaradnak. A’ S-dik §-sz a' honni nyelvnek terjesztését tsak úgy reménylhetvén a’ KK. és RR. ha az a’ polgári életben, nem tsak mint minden nyelv tudása, hasznossá, hanem elmellözlietlen szükségessé tétetik, által fogják látni, a’3IéI- tóságos Fő RR. olly rendszabások elkerülhetetlenségét, mellyek annak tanulását az egyeseknek szükségessé teszik, el nem fogadhatják tehát a” Méltósá* gos Fő RR. javallatát. Az 5-dik pont eránt meglővén az eggyesség. A1 7-dik pont eránti javallatát a’ Méltóságos Fő Rendek elfogadják* A’ 8-ra az Elölülői levelek eránt éppen ellenkező véleménybe vágynak a7 KK. és RR. mert a’ köz igazgatás Hazánk Törvényei szerint nem a1 Kormány helyek eggyes Elölülőinek, a’ Törvényhatóságok szinte egyes Elölülőihez intézett rendeletéig hanem a’ Kormány helyek tanátskozásaiból eredő intézmények, 's azokat köz megfontolás alá botsátó, és Felirási jussal biró Törvényhatóságok végzései útján eszközöltethetvén, az Elölülői levelek nem tsak hogy a’ zavaroknak elhárítására nem szükségesek, — hanem a’ törvényes igazgatásnak módja, az Elölülőknek, a’ Törvényhatóságok testületéitől okozott elkülőnöztetése, ’s a’ tanácskozó Közönségnek elmellözése a1 Felirási
