1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
Acta Sessionis 383. — 23. Novembris 3 jusnak kijátszattatása által, éppen általok tetemesen zavarba hözattatik — mnts tehát egyéb hátra mint ezen alkotványunk előtt esmeretlen, ’s ennélfogva kötelező erővel úgy se biró idegen igazgatás szüleményének divatba hozatalát hová hamarább megszüntetni. — A’ mi a’ parantsolatokat aláíróinak feleletességét illeti; ezt tekintvén a’ Tanátsosokról széllé több Törvényeinkre, alkotványunk rendszerével ellenkezőnek ’s Hazánk Törvényhozásába mint egy egésszen idegennek éppen nem tarthatják, sött vezér elveit, mind az alkotványos lét természetébe, mind a3 Haza Törvényeibe felelik, — szükségét pedig már a’ tanácskozás alatt lévő sérelmeknek súlya, és sokasága is igazolja, nem nyúlnak tehát a’ KK. é* RR. valamellv felesleges újításhoz, midőn a’ parantsolatokat aláíróinak feleletességét Törvény által kijelenteni kívánják, hanem tsak a’ fennálló Törvényeknek rendszabásai az idő kívánatéihoz való alkalmaztatását újjabb ’s hosszas szomorú tapasztalás által szükségesnek bebizonyodott Törvény által eszközölni, 's e’részben Törvényhozói kötelességekben eljárni óhajtanak. A’ tanítási szünet általtételét törvényes rendelésnek nem esmérhetik el, mert bátor a’Királyi inspections számadások vizsgálati jussa eránt a’Fejedelemnek semmi kétség se légyen, a’ Áléit. Fő RR. felhívott 1723: 70-dik nem külömben az 1790: 15-dik Törvény Czikkely mégis világos, hogy a’ tanítás rendszerének meghatározását, az Ország Rendei magoknak fenntartották, Js így a’ Kormány megelőző rendelése azokkal megütközik. — Ezen okoknál fogva a’ KK. és RR. elébbeni megállapodásokhoz ragaszkodnak. A’ 9-re az eggyes eseteknek törvényes vagy törvénytelen volta attól függvén, hogy megeggyeznek e’ az alkotmánynak általános elveivel, ezeknek megérdeklését gyakran elkerülni lehetetlen, — elmellőzhetlennek látják tehát a’ KK. és RR. e’ pontban is — mellyben egy fő érdekű jusnak megsértése emlittetik, a’ tárgynak bővebb kifejtését, annál is inkább: hogy az Országgyűlésének közelgető béfejezése, az ejtett sebnek orvoslását, tsak sürgetősebbé teheti. A’ 16-dik pontra meglévőn az eggyesség. A’ 18-dik eránt a’ már közlött indító okokhoz tsak azt az egyet adják íuég hozzá, hogy a’ törvényhozás körén túl semmi, a’ mi köz jót, akár hogy is érdekli nem lehet, — ’s igya’ Királyi Egyetemnek számadásai megtekintése is, a’ Törvényhozás hatalmában áll, minél fogva elébbi vélekedésekhez ragaszkodnak. A’ 21-dik pont eránt megegyezvén a Mélt. Fő RR. A’ 23-ra a1 Római Katholikusok innepei eránt a II-dík osztály 11-ik pontjában foglalt kívánat tellyesülése hasznos voltát elébbeni Izeneteikben kifejtvén, a’ KK. és Rendek nem győzettcthetnek meg a’ felől, hogy a* javait rendelkezés, a’ vallás szertartásai eránt kívántaié kímélletességgel megütközz he. úgy szinte azt sem hihetik, hogy a’ Görög nem egyesültek innepei eránt ° i * »
