1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 433. ülés

3 V * tói fel légyének mentve; tölök azonban a’ katonai tisztek által, midőn a’ kato­nai kerületben levő szőlleikben ter­mesztett mustot haza viszik, portéká­ik és marháik letartóztatásával is, egy a’ katonák önkényéből ezüst pénzben határozott felette nagy vám csikartatik ki, azon ürügy alatt, mintha a’ katonai kerületben szőlőt biró Újvédéki polgá­rok accisat fizetni tartoznának (a’ mi­­csak egyedül a’ kimért italoktól, a’ ki­mérési jtisért fizetendő) nem tekintvén azt, hogy ezekre az ottani birtokjokért, úgy is sokkal többet róvnak accisa szi­­alatt, mint a'mit az ottani katona lako­sok rendesen fizetnek; — sőt az is di­vatoz, hogy az egy más termését von­tató nemesek, vagy polgárok, jóllehet mint személyekre, mind szekerekre és terhekre nézve a fizetéstől szabadok, még is ennek ellenére, mind a’ szekér­ért, mind a’ terhekért vám alá vetet­nek. Ezen visszaéléseit és kihágásait a’ katonáknak, mint kik a’ különös tör­vények által kormányzott tartomány­ba nem élnek, örökre meg szüntetni, és a’ polgároknak ott is szabadságok­kal való élhetést adatni kér Újvédék városa. Ezen sérelemre, melly az 1825/7 / // Országgyűléséről felterjesztetett, O Felségének a’ 109. pont alatt azon ke­gyelmes Válasza érkezett, hogy az il­lető Dicasteriumok meghalgatásával a’ tárgyat elintézi, mivel a’törvények sé­relmével gyakoroltatott katonai zsaro­lások jelenleg sem szűntek meg — a’ sérelem orvosoltatása továbbá is siir­­gettetik. 4szer. Trencsin városa a’ külváros­ba már berontó és a’ város falait alá mo­só Vág vizének viszanyoniására még ré­gi időben 20,000 forint adósságot kén­­telenittetett tenni, jövedelme alig lévén fares nihilominus officiales a civibus Nooplantenensibiis, dum mustum in vineis suis Districtui militari adjacen­tibus productum domum devebunt, sub praetextu illo, quasi cives Neoplanten­­ses in districtu militari vineas possiden­tes, accisam pendere teneantur (quae tamen nonnisi ab epocillatis liquoribus pro exercitio juris educilli solvenda est) non spectato etiam eo, quod eos a tenutis suis ibidem possessis longe majori implicito, non accisae penso* quam ibidem degentes incolas militares taxent, vectigal telonii auctissimum proprio militarium arbitrio in moneta conventionali defixum, cum rerum et pecoris quoque detentione vi extorque­ant; — quin et illud usu veniat, ut li­berae personae, seu sint nobiles, seu cives, dum una alterius procreationem vehit, licet tam respectu personarum, quam curruum et onerum liberi sint* neutrius habita ratione, tam pro curru, quam pro onere teloniali taxae subjici­antur. — Hos proinde militarium spe­cialem , aliisque legibus gubernatam pro se provinciam non constituentium abusus et cxcesus in perpetuum tolli, et civibus ibi quoque suas libertates asseri petit. Super gravamine hoc jam e Comi­tiis 1825. substrato, illa ad punctum 109. benigna suae Majestatis Sacratissi­­mte Resolutione interveniente, quod auditis eatenus concernentibus Dicaste­­riis, illud Sua Majestas clementer de­cisura sit: — siquidem exactiones Sta­tus militaris eo non obstante cum dero­­gamine legum, actu perdurare com­periantur , medelam porro quoque sol­licitandam esse censent SS. et OO* 4. Civitatis Trencsiniensis jam olim ultra 20,000 flor, passivo onere, po­tissimum in repressionem fluvii Vaghi jam ipsa moenia civitatis impetendo, per suburbia diffusi, contracto grava-I \

Next

/
Oldalképek
Tartalom