1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 236. ülés
Acta Sessionis 23(5. — 16. Octobris. 177 jón, és adózzék, 's ha az Úrbéri Rendszer és a' szerződések természete, azt hozza magával, hogy foglalatjaikban a3 Felek költsönös viszonaik , hasznok, és kötelességeik nyilván kifejeztessenek, — épen a’ dois, hogy mivel a’ Földes Úri, és Jobbágyi viszonokról , hasznokról , é$ kötelességekről az Úrbéri Törvény Czikkelyek, az Úrbéri kötésekről pedig jelesen ezen V-ik Törvény Czikkely szóllanak, mind arról aJ mi Úrbéri tárgy, az Úrbéri Törvényekben történjék rendelkezés, ’s az Úrbéri jobbágyi kötelességek alól melly móddal lehető' kiváltakozás is u^van ott intéztessék el, a’ hol a’ kiilömbeni kötelesség megszabattatott, még pedig annyival inkább, mivel ezen §-i Javallat sértetlen felhagyván az Úri Törvényhatóságot, *s a’ szerént a’ Földes Úr, és Jobbágy közötti viszonok, az örökös kiváltakozással sem szűnvén meg, a’ Jobbágy Úri hatóság alatt marad. — És így Nincs is ezen tárgynak érdeme olly törvényes kérdésekkel öszveszöve, melly eket itt az Úrbéri Törvényekben is elintézni nem lehetne, sőt vallyon maga a’ Törvényhozás is Úrbéri tökélletes rendszert készítene e’ ha a’ Jobbágyoknak csak föld, és haszonbéli illetőségeikről, kötelességeikről, ’s az elejekbe szar bott tilalmakról alkotván Úrbéri Törvényeket; de ezekben nyilván kinem fejezvén egyszer’smind azt is hogy a’ Jobbágyok sorsa és állapotja boldogíthatására micsoda útak és módok vágynak engedve, ennek kimondását vagy bizonytalan időkig hagyná függőben, vagy pedig ama Or. Gy. írásai III. Kötet. stationibus Domino obvenientibus teneatur ; quod si item natura systhematis urbarialis, et indoles contractuum disertam reciprocarum correlationum, beneficiorum et obligationum enumerationem necessario requirat, recte ipsa rei natura id etiam secumfert; ut cum de mutuis Dominorum Terrestrium et Subditorum correlationibus, beneficiis et obligationibus Leges in objectis urbarialibus rogandae, de cootractibus autem urbarialibus in specie praesens Art. 5. tractent; de eo etiam quidqnid objectum urbariale constituit, congrua in sphaera Legum urbarialium disponantur, ac immunitas quoque ab obligationibus subditalibus quanam modalitate comparanda, ibidem plene definiatur, ubi incumbentes secus obligationes praestabilitae sunt, et quidem eo a fortiori, quod juxta projectum §-o praesenti comprehensum Jurisdictione dominali in salvo relicta correlationes Dominum inter Terrestrem et Subditum intercedentes, concessa etiam perpetua immunitate haud cessaturae sint, Subditusve, Jurisdictioni Dominali porro quoque obnoxius maneat. — Consequenter ' Meritum objecti hujus, nec tales, quae in Sphaera Legum urbarialium accomode superari non possent, quaestiones involvit. Quin imo anne syslhema etiam Urbariale, per ipsammet Legislationem elaborandum pro adaequato reputari posset, si rogandae Leges Urbariales, competentiam duntaxat Subditos, rationeTenutorum et Beneficiorum respicientem; obligationes item et restrictiones iisdem praescriptas complecterentur, eadem interim Legislatio meliorandae sortis Subditorum modos et canales, haud exprimeret, horumve enunciationem ad incerta usque tempora in suspenso teneret, aut vero modalitatem 43
