1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 236. ülés
ns 236. t lés írásai. — 16. October. minden engedményeknél becsesebb jótétemény, úgymint a Jobbágy adózások és szolgálatok terhe alól örökös kiváltakozással lehető felóldoztatás módját, és szabályait a1 polgári temérdek ágakra oszló Törvények között, több helyeken, és Czikkelyekben hintegetné el ? mind ezekhez 'képest Miután Felséged is K. K. Válaszában abbeli kegyelmes ákaratját méítóztatott kijelenteni, hogy az alkotandó Úrbéri Törvényekkel a7 jobbágyság sorsa valósággal jobbá, és semmi tekintet alatt rosszabbá ne tétessék, azzal pedig, ha az itt javallott jobbágyi kiváltakozás, melly az Országban úgy a’ hajdani, mint az újjabb időkben egyaránt divatozott, és sem . valamelly fennálló Törvény, sem a’ Theresianum Urbárium által is, mind eddig eltiltva nem volt, most az alkotandó Törvényből való kihagyással eltiltatnék , a1 Jobbágyság sorsa, és lielyezete, még pedig legfontossabb érdekére nézve az eddiginél sokkal rosszabbá tétetnék, ezen 2-dik §. Országos szerkezteíését átalánosan megtartani kívánjuk. A* 3-dik §-ra megegyezünk ugyan abban; hogy ezen % elsőbb soraiban azon kifejezések közé „akár az Úrbér behozatala után tettl'i és jelesen az utolsó „tcttli szó eleiben az „eddig“ szó iktattassék be — de már a’ i-sö pontra nézve, az Országos szerkeztetést továbbá is meghagyatni kivánjuk annál fogva, mivel köz tudomás szerént lévén olly idők, és esetek; mellyekben a7 Földes Uraságok akaratja, és ellent mondása ellenére az ideigleni kötések örökösöknek jelentettek ki, 7s parancsoltalak; az illyetén erőszakoltatást, 7s az ebből következett igazságtalanságot pedig az azolta lefolyt idők sem tehetvén törvényessé, és igazságossá; az okozott sérelmet a7 Törvényhozás or-uormativas item, consequendae perpetuae ab omnibus praestationibus, laboribus, et datiis immunitatis beneficii hujus, omnibus quae indulgeri possunt concessionibus indubie anteferendi regulas, in serie Legum Civilium, tot tantosque varios in ramos abeuntium pluribus in locis, et Articulis sparsim comprehensas recenseret ? Posteaquam itaque Majestas Vostra Sacratissima benio-nam voluntatem suam eo intentam esse, clementer manifestare dignata sit, ut sors Subditorum per condendas novas Leges Urbariales realiter melior, nullo autem in respectu deterior reddatur, eo ipso autem si procuranda immunitas illa, quae tam priscis, quam recenlioribus etiam temporibus in regno praeviguit, et nec per Legem quampiam, quin nec per Urbárium Theresianum hucadusque interdicta est, nunc per decernendum e Tabulis Legum urbarialium expunctionem reipsa interdiceretur situs et conditio Subditorum et quidem in merito maximi relate ad eosdem momenti, conditione eorundem praevigente multum deterior redderetur—Regnicolari §-ihujusRedactioni per extensum inhaeremus. Ad §-um 3-um. In eo equidem: ut contextui §. hujus inibi „sive a tempore introducti urbarii initi“ VOCÍ ,,postremae initi“ vox „hactenus“ adjicienda praeponatur, Benignae Resolutioni Regiae adstipulamur, quoad punctum interim 1-um, §-i praesentis, Redactionem Regnicolarem porro quoque retinendam esse, exinde patet, quod siquidem juxta publicam notitiam tempora exstiterint, non defuerintque casus, ubi non obstante Dominii in obversum reclamatione contractus urbariales temporanei, pro perpetuis declarati, aut etiam imperati fuere; laesiones jurium quae ab ejusmodi coactionibus injustis promanaverant, pro lapsu temporis resanatis haberi nequeant, partibusque injuriatis Legislatio, mediis medelam
