1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 40. ülés
NEGYVENEDIK ÜLÉS. 301 A’ Sáros Vármegyei Követ hajlottá’ Po’son Vármegyei Követ javallatára; mert e’ szerént a’ törvények szerkeztetésében gyakorlott szokásnak jobban megfeleltetik, tudniillik: hogy azok a’ Felírásokból, es a’ Királyi Válaszokból, készűljenek. Az assecuratio tudniillik ve'tetödik a’Királyi Válaszból az Ország Rendjei hozzájárulása pedig a’ Felírásból. Többnyire ezen Követ attól sem tartott, hogy ha a’ Kotes Level változandósága eránt az érintett szók bevevódnek a’Királyi Válaszból, majd a’többi kifejezések beiktatását is fogja sürgetni a’Nagy Méltóságú Cancellária, mert az egész Királyi Válasz foglalatjában nem lát ollyast, a’ minek a’ törvénybe helye nem lehetne. Az Ország Birája erre azzal válaszolt, hogy a’ Királyi Válaszban az 1687-6-ik is előfordult; melly törvényt semmi esetre nem akarná, hogy a’ törvényben említessen. Torontál, és Heves Vármegyék Követjei az Országos javallat mellett továbbá is megállapodván, az első a’ Kötés Levél változandósága tárgyában arra nyilatkoztatta ki magát, hogy az ebből a’ Nemzet ellen is hozandó következések tsak akkor válhatnának valóságokká , ha egyedül tsak a’ Királyi Válasz szavai, nem pedig egyszer’smind a’ Felírás kifejezései is használtatnának. Ezen utóbbi kinyilatkoztatásra emlékeztette O Cs. K. Fő Ilerczegsége az Ország Rendjeit, hogy a’ mostani helyheztetésében a’ dolognak a’ Királyi Válasz foglatatja ellen kifogásokat tenni nem lehet; mert ugyan azon Válasz eránt, csak a’ visszakaptsolandó Ország Részei felül tévődött Felírás, és igyaz Ország a’többi foglalatra való nézve megnyugodván, a’ Fejedelem is méltán azt tartotta, és tarthatja, hogy minden egyébb kérdések megszűntek , ennél fogva tehát a’ Cancellária nem ok nélkül gátolja, hogy a’Királyi Válasz szavai, az abban nem foglaltakkal szaporítassanak. Gróf Fekete a’Cancellária Javnllatját fsa.» illatión épültnek találta: már pedigolly fontos Igazaitaz Országnak, minta’kérdésesek, elmellőzésból húzott értelmen építeni nem tanátsos. De az sem szenved kifogást, hogy a’ Királyi Válasz szavaival a’ Felirás kitételei a’ törvényben öszvekaptsoltassanak, mert a’ Királyi Válasz szavai, a’ minta’ Felirás által hozattak életben, ügy azokkal szorosan vágynak öszvekötve. Honth Vármegyének Követ je a’ kérdéses tárgyban három egymásból folyó kérdést látott, i-ör van e’a’Nemzetnek Igaza az Országiás általengedésébe béfolyi? 2-or szükséges e’ ezt törvénybe tenni? 3-or ha ügy , vallyon a’ N. Méltóságú Cancellária Javallatja, megfelel e’ a’ várakozásnak? Az 1-ső kérdésre kétségen kívül megengedóleg kell felelni, mert azt erősitik minden régibb kötés Levelek, de a’ 2-kraís megkell vallani, hogy elmellőzni nem lehet a’Törvényben az említést, mivel a’ Nemzeti Igazaknak legnagyobb világosságba kell heljhcztettetni, a’5-ra ve'gtén tagadhatatlan, hogy a’N. Méltóságú Cancellária a’kérdést inkább elmellőzi, mint sem eldönti. Az sem áll ellent, hogy a’ Királyi Válasz annyira mint az országos Javallat nem terjed, mert a’ Nemzet Igaza sokkal bizonyosabb, mint sem hogy annak megállapítására szükséges volna, hogy a’ Kormány részérül is elesmértessen. És igy minekutánna sem a’ Po’sonyi, sem pedig a’Borsodi Követek által javallattak, a’czélnak meg nem felelnek, kívánta, hogy az egész tárgy új értekezésre a’ N. Méltóságú Cancelláriával botsájtasson, a'2-ik 76
