1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)

1830 / 40. ülés

502

NEGYVENEDIK ÜLÉS.

módosításra, vagy is a’ Kotes Level eránt megjegyezvén, hogy jobb lenne, ha post demisse praesentatos helyett tétetne per SS. et OO. stabilitos.

A’ Ro’snyói Megyés Püspök az Országiás általruházasa eránt az elóadattak által meggyőzetett, hogy az újabb Javallatban, az Ország telyes bátorságát lelheti. A’Kötés Level érdemében pedig abban a’vélekedésben volt, hogy éppen az Ország, és az Alkotmány feltartása kívánják, annak fó alapjára való nézve, változtatathatlanságát. Mert igaz ugyan, hogy még a’Királyok választattak , azoknak volt szükségek a’ Kötés Levélre, mivel tsak ez által juthattak a’Kormányhoz; azonban az örökösödés igaza béhozatatván, a’ Király már születése által nyeri az Országiás Igazát, és így a’ Nemzet java kívánja, hogy a’ Király magát az Alkotmány feltartására hittel, és Kötés Levéllel kötelezze.

Gömör Vármegyének Kövei je mondá, hogy a’ Királyi Válasz ellen felírni nem kelletett, minthogy kedvező volt. Nem abban, de most tevődnek a’Kérdések, mellyek eloszlatásokra kell a’ törvényt világosan szerkeztetni; annyival is inkább, mivel a’Követeknek nagyobb része a’Királyi Levél kedvező óldalait Küldőiknek megírván , az egész Ország várja, hogy a’ Törvény is hasonló kedvezésü légyen.

A’ Fő Lovász Mester, á'Zempléni Fő Ispány, és a’Fiúméi Kormányozó azokat felhozván, mellyek mind a’ mostani, mind pedig a’ délelőtti Ülésben O Cs. K. Fő Ilerczegsége a’ Nádor, az Ország Bírája, és a’ Királyi Személyes által eloszámláltattak, szinte abban az értelemben voltak, hogy a’ Nagy Méltóságú Cancellária utóbbi módositásai elfogadhatók: —

Ellenkező értelemben szóllotak még Komárom, és Vass Vármegyék Követjei. Kik közül az első az Ország befolyása igazának kifejezését az országiás általruházása esetére azért is szükségesnek látván, minthogy régen hasonló eset nem volt, arra is hajlott, hogy a’Királyi Válasznak azon szavai is, mellyek eddig a’ törvény Javallatban elmellőztettek abban beiktassanak. A’ másika pedig a’Kötés Levél eránt állította, hogy nem tsak a’Királyi Egybenhivó Levélbe, de a’Királyi Előadásokban is van annak változtathatatlanságáról állítás, mert ebben. is mondódik eiusdem Diplomatis, a’ mihasonló kifejezés, mint a'praestabilita szó.

Kőrös Vármegyének Fő Ispánnya nem tagadta ugyan, hogy a’ régibb esetek az Ország Rendjei kívánságát pártolják, azonban az Óvások az eránt, hogy az iffiabb Királyok a’ Kormánybamagokat ne avassák, az eddigelofordúló esetekben nem a’ törvény be, de a’ Kötés Levélbe tétetlek. Egyébberánt nem tartotta a’ vittatott Tárgyat olly fontosnak, hogy azért azon esetre, ha az Ország kívánsága el nem fogadtatna az egész Törvény elhagyasson., mivel a’ javallott kifejezése a’ Nagy Méltóságú Cancelláriának a’ Nemzet Igazát el nem törli, ez pedig sokkal erősebb lábon áll: mintsem, hogy újabb megerősítést kívánna.— A’ Kötés Levélre pedig mentül tovább vittatik a’ tárgy, annál inkább meggyóztetik arról, hogy annak változandóságát Törvény által megállapítani legveszedelmesebb. Végtén

Ifjabb Gróf Zicby Károly elesmérvén, hogy a’ Kötés Levélben kétféle tárgyak vágynak, ollyanok tudnillik, mellyek örök időkre megállapítanak, és változhatatlanok, és ollyanok, mellyekhez a’ mindenkori szükséghez alkalmaztatott Változások hozzáférnek, azt óhajtottá: hogy világos Törvény által ezek egymás-