1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)

1830 / 40. ülés

500

N E GYVENEDI K 1 L E S.

felséges élete folytáig a’ Kormányt koronázott Fiának állal nem fogja engedni, világosan kifejtve nints.

Pozson Vármegyének Követ je megérintvén, hogy szoros utasítása állal meg volt hagyva, hogy a’kérdéses Óvás a’Kötés Levélbe iktattasson; minthogy ettől akkoron, egyedül tsak a’ Koronáztatás siettetése tekintetéből, azzal a’reménységgel táplaltatva, hogy majd ki lehet a’Törvényben pótolni, állott el, most múlhatatlan költelességének vallotta az Ország Rendjei szerkeztetése velejétől el nem állam. A’ Nagy Méltóságú Kancellária javallatja a’czélnak éppen meg nem felel, mert az Ország részérni említés sem tevődik, de külömben is a’ kifejezés kétséges. Az erő az Assecur átlóban volna, de a’ mellett is adhatván magát ellenkező eset elő, ez nem elegendő. Nem abban áll a’ Rendek aggodalma, hogy Felséges Urunk maga mellé kormányozó társt ne vehessen; hanem abban, hogy az a’ Nemzet meg egyezése nélkül ne történhessen. Ennek az eltávoztálására szükség tehát ott, a’ hol a’ javallat szerkeztetekben az aggodalom említetik, az aggodalmat világosan megmagyarázni, ha ez megtörténik, a’ szólló sein fogja elenzeni, hogy az első szerkeztetek meg változtasson.

Gróf Széchényi István le nem tévén még a’reménységet az eránt, hogy Felséges Urunk, ha hív Nemzete óhajtását megtudja, véle született Kegyelmével gyómolni fogja az igazságos kívánságot, ez úttal Sopron Vármegye Követjével reá állott arra, hogy a’ Po’sonyi Követ értelme szerént tévődjőn a’ módosítás.

A’ Szepes Vármegyei Követ voksának alapul tévén, hogy minden Törvénynek a’visszonos bizodalmou kell épülni, azt vélte, hogy bizodalmát tsak a’ világos kifejezések gerjeszthetnek, de annak sem láthatni okát, miért mellőzlessenek el a’ Törvényben a’ Királyi Válasz szavai.

Ezen elő adásra felelt O Cs. Kir. Fő Ilerczegsége, hogy éppen a’ bizodalom kívánja, hogy a’Nemzet Igazát nem sértő elhatározott kinyilatkoztatásában a’Kormánynak megnyugodjunk. A’ mi pedig a’Királyi Válasz szavait illeti, ezek a’Törvény Javallatban egészlen más értelemben tétettek, következőleg nem álítathatik, hogy a’ Királyi Válasz szavai alkalmaztatása elleneztetik.

A’ Borsod Vármegyei Követ a’ Vass Vármegyei Fő Ispánnyal egy értelmet tartván szinte monda, hogy nem az a’fő kérdés: vallyon Felséges Urunk a’ Kormánynak gondjait fogja é osztani felkent fiával, vagy sem? hanem az, hogy erre az esetre a’Nemzet hozzájárulása igaza bátorságba helyheztessen; a’minek az újabbi módosítás annál kevesebbet felel meg, minthogy úgy látszik, hogy a’ Kormány inkább lemond az Országiás általruházás lehetősségéről, mintsem a’ Nemzet, kétséget nem szenvedő, Igazát a’ homálytól felmentse. Ezen ríj aggodalom elhárítására a’ szólló azt javallottá, hogy a’ javallott szerkeztetés ekképen bővíttessen: data ad tollendam SS. ct OO. sollicitudinem ed ulteriori assecuratione, quod neo coronando Regi pars Regiminis sine SS. et OO. assensu deferenda non sit. Noha tagadást nem szenved, hogy ezen kifejezések is a’ dolog velejére az Orságos szerkeztetés értelmére esnek vissza. Azomban minden esetre a’ fő szókat, mellyek az Ország Rendjei megegyezésbéli Igazokat kimondják, el halgatni nem lehet.

A’ Rorsodi Követ módosításához hozzá állottak a’ Varasdi Fő Ispáriy, és Zólyom Vármegye Követ je. Ellenben;