1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)

1830 / 16. ülés

Abból pedig, ha a’ Kormánynak a’ környülállások felól kérdés tevődik éppen nem következik, hogy az előadandóknak tökéletesen megkelletik felelni, vagy pedig, hogy a’ Nemzetre a’ pótlás kötelessége háromolna: mert a’ mint az eddig történt előadásai a’Kormánynak kötelező erővel nem birnak, szinte iigy a’ megvilágositó Előterjesztések után is,'az Ország hatalmában fog álni az értekezés, sőt éppen ez czéloztatik a’ Felírás által is.

A’ Szabolcs Vármegyei Követ a’ már mondottakhoz hozzá adta, hogy ajánlást valódi alap nélkül tenni a’ mostani Világ állapotjára tekintve, nem tanácsos, mert nem tsak a’ külső, de a’ belső környülallásokat is kell fontolóra venni, és a’ teher alatt lévő népet bölcs, és meggondoló fontolásával a’ dolognak meg kell arról győzni, hogy nem ok nélkül adódik az áldozat.

Gömör Vármegye Követje kiilömbséget tévén a’ Katona állítás, és más egyébb segedelem között, minthogy amazt sorosan a’ szükséghez kell mérni, ez eránt pedig a’ nagy lelkiiségnek is lehet helye: óhajtotta volna, hogy a’ mostani tárgy eldöntése előtt az Ország előleges sérelmeire Kegyelmes Királyi Választ nyerhetett volna.

Az Ugocsa Vármegyei Követ a’ kérdéses tárgy eránt már feliül bejelentett Voksán kivül a’ Jegyző Könyvbe kívánta iktattál ni: hogy valamint () Küldőinek, úgy az eredeti, mint a’ pótolék utasítások kiadása Igaza felül tökéletesen magvagyon győződve, úgy Küldői továbbá is ezen Igazokhoz ragaszkodván, azon állításokban, mellyek a’ múlt ország Gyűlése Jegyző Könyvében ennek ellenére foglaltatnának, ’s mellyek a’ régi szokással, és az 1503-ki 7. és 1556-ki 17. T. Czikkelyekkel ellenkeznek, meg nem nyugodhatnak.

Baranya Vármegyének 2-dik Követje ezen szókkal szerkeztetett utasítását, hogy „azon környülállásokhoz, mellyeket O Királyi Felsége folytatólag az ország Gyűlése eleibe terjeszteni kegyelmesen niéltóztatik, e’ jelen esetben a’ fenn forgó szükséghez képpest a’ megkivántató Katonai Ujonczoknak számát alkalmaztatván az 1741 -ki 03, és 1808-ki 6 Törv. Czikelyek’ értelmében a’ köz megegyezéssel megajánlani fogják a’ Követ Urak“ arra magyarázta; hogy nékie a’ szükség mivoltát, az önkény elhárítása végett is, megtudni, és magát az ajánlásra való nézve az érdeklett törvényekhez, mellyek minden pótlás terhét az országtól elhárítanak, alkalmaztatni kell. Melly két pontnak legjobban meg felel az Izenet Javallatja. Azon nehézséget pedig, hogy veszedelmes következések nélkül a’Fejedelem a’ Kormány Titkait fel nem fedezheti, ellehet mellőzni azon móddal, melly az 17c)2: 6-dik Czikelyben foglaltatik, az az, hogy ha, mint akkor, et OO. medio nonullorum ab ipsis delectorum (a’ kiket tudni illik az akkori országso Acták kimutatnak) edoceri fecit 3 most is tudósitatni fogja az ország Rendéit, a’ mire Felséges Urunkat Felírás által Jobbágyi alázatossággal megkérni legczélerányosabb.

Ellenben ugyan azon Vármegyének első Követje mondotta, hogy űtasitása azt tartja, hogy 1-ör az ajánlás azon környülállásokhoz képpest tétessen, mellyeket Ö Felsége folytatólag az ország Gyűlése eleibe terjeszteni fog, 2-szor hogy a’ szám a’ fenn forgó szükséghez alkalmaztasson, és 5-szor hogy az ajánlás az 1741: 63. és 1808: 6. T. Czik. értelmében tevődjön. Ezekből nyilván kitetzik, hogy Küldői azon okoknak megtudására, mellyek O Felségét az Újonczok kívánására bírták, semmi segéd eszközöket nem kívánnak, ha-