1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 16. ülés
TIZENHATODIK ÜLÉS. 115 eddig tudattak elegendők e’ arra? hogy a’ Tárgy végképpen elintéztessen? vagy nem? Ez a’ tanátskozás köre, ebben kell maradni. Nass Vármegyének Követje arra jelentette ki magát, hogy az 1608-diki lŐIS.diki 2-dik, 5-dik Ferdinand, és Leopold Decretumai a’ háború indítás és békesség kötés igazát közönségessé tették a’ Kormány, és az Ország Rendei között. Ezen Igaznak következése az, hogy az Országtól függ minden nemű segedelem ajánlása, és ezzel szoros öszveköttete'sbe helyheztetett megvizsgálása a’ környűlállásoknak. Uly nyilvánságos Igazzal éltek az Ország Rendei az 17Q2 ajánlás alkalmával. Már akkor az Ország Gyűlése Küldötsége értekezett a’ Királyi Biztossal a’ fenforgó környűlállások eránt, a’ mint azt az akkori 6-dik Törvény Czikely bizonyítja. De nem is lehet egyébként, mert ha a’ puszta előadásra, minden további nyomozás nélkül fel kellene ajánltatni a’ segedelemnek, az Ország Gyűlése ebben a’ tekintetben, nem válna egyébbé m:nt, több Országok példája szerént, egy olly gyülekezetté, mellynek egész határ köre a’ felosztásban áll. Igaz ugyan, hogy a’ Magyar mindég nagylelkű volt, és szeretett Fejedelme kívánságainak nem tsak engedett, sőt azokat a’ legnagyobb készséggel meg is előzte, és tűi haladta. Illy készséggel lelkesítve kellene lenni a’ szolid Követ értelme szerént most is, ha pénz, gabona, vagy hasonló vagyonbéli segedelem kivántatna. Azomban a’ katona állításnak egészlen más a’ tekintete. Mert mikor számtalan férfiai azon Nemzeti Résznek, mellyen a’ köz terhek viselése ügy is fekszik, othon valóitól elszakasztva áldoztatnak az Ország védelmének, a’ légnagyobb meggondolással kell értekezni, ne hogy egyel is több áldoztasson a’ szükségnél. Az 1741: 65. Czikely szerént az Ország pótlással nem tartozik, az 1807 Törvény pedig a’ közönséges hijánoságokra rendelte a’ fogadást: ha tehát segedelem eránt felszóllitatik a’Nemzet, igaza, sőt kötelessége, hogy az egész állapotot fontolóra vegye. Ellen vetődik ugyan, hogy a’ Kormány titkait fel nem fedezheti. De, noha minden Politikai tekintetnél nagyobb, hogy az Ország’ alkotmánya értelmében kormányoztasson, van mód melly mellett, mind a’ szükséges titkok elrejtve tartathatnak, mind pedig az Ország Igazainak elég tétetődik. Magának a’ módoknak pedig elhatározását a’ Kormányra kell bizni, a’Nemzet Képviselői kötelessége a’ Törvények ösvényét szorosan követni. A’ Bars Vármegyei Követ az előadattakat ismételvén, annál fogva is bővebb felvilágosításokat kívánt, mivel Küldői meghagyták, hogy vélek a’ szükség mivoltát közölvén, a’ számbéli mennyiség eránt pótoló utasítást kérjen. Komárom Vármegye Követje azt vélte, hogy a’ kérdésben lévő Igazát az Országnak, melly minden Politikai tekinteteknél nagyobb, úgy kell gyakorolni, a’ mint azt a’Nemzet Méltósága megkívánja. Lehetne ugyan a’ Nádor Ispányi közben járás útján is cze'lt érni: de minekelőtte a’ Kormánytól megtagadó Válasz jön, nem tanátsos az illy végre határozott törvényes segéd eszközhöz nyúlni. A’ Szerémi Első Követ a’ Katona állítást a’ legérzékenyebb adó nemének tartotta. A’ mostani külföldi mozgásokban pedig még olly felette fenyegető veszélyeket nem látott, mivel a’ nyughatatlan Nemzetek zendülései még eddig határaikat túl nem haladták. Lehető, hogy a’ Kormány tovább lát, de éppen ennél fogva a’ tudatiakat szükséges az Ország Rendéivel közleni, hogy ezek ehez mérhessék ajánlásaikat, a’ mihez tellyes Igazok, és kötelességek van. 29 *
