1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)

1830 / 13. ülés

Si TIZENHARMADIK ÍJ L É S, i I . Kegyelmos Királyi Válasz tárgyairól a’ Felírás megújitasson, mert minekufánna Ö Cs. Kir. Fő llerczegsege a’ Nádor, a’ Karoknak es Rendeknek, a’ 10-dik Or­szágos tile's után tudlokra adta, hogy az elszakasztott, és viszsza nyert Ország Részei viszsza kaptsolása érdemében rendelendő Biztosság, Ü Cs. Kir. Fő Her­cegsége Előlidése alatt, nem tsak már kineveztetett, és annak Tagjaivá többen az egyben gyűlt Országos Rendek közül is tétettek, hanem még ezen feliül, a’ nevezett Biztosság határkőre Ralmalián kivid, Galíciára és Lodomeriára is kiter­jesztetett, e’ részben minden további értekezés, és igy az 1-ső és 2-dik §-sok tárgva feleslegessé vált; de azt sem lehet kívánni, hogy a’ Biztosság a’ reá bi­­zandókat rösid idő alatt olly annyira elvégezze, hogy a’ legközelebbi, már e’ jö­vő Esztendei Mindszenthavára meghatározott, Ország Gyűlésének kimeritő Tu­dósítást tehessen, tekintvén tudni illik azon felelte sok kérdésekre, mellveknek megfejtése az ilhetén Országok közölt forgó tárgyal egyben kaplsolva jár; Vég­iére a’ 3-dik §-ban megnyugodván, a’ mi a’ 4 dik §-ban foglaltatik, hogy t. i. a’Ki­rályi Kötés Levél, tsak az új Uralkodás kezdetén, a’ hat hónapok alatt tartandó Ország Gyűlésén, tétessen törvénybe, O Cs. Kir. Fő llerczegsege, és a’ Fő Ren­dek reá állottak ugyan, azomban e’ részben sem vélik sikeresnek a’ Felírást; mivel a’ Királyi Kötésről, a’ megállapított helyheztetésében a’ dolognak, minden további kérdés mostanában megszűnik, a’ hit formájáról pedig, mellynek a’ mostani Ország Gyűlésén kelletik törvénybe iktatatni, helyesebben akkoriészen a’szó, mikor majd a’Törvények fognak szerkezteim.“ Abaúj és borsod Vármegyék Követjei a’ F elírást ól elállani nem akartak, mivel kívánták, hogy a’ viszsza kaptsolás eránt törvény hozatasson, ez pedig Fel­írás, és arra adandó Királyi válasz nélkül nem eszközölhető. Az Országnak az Igaza nem tsak Dalmatiára, de Galliciára és Lodomeriára is már eléggé megvan világosítva, következőleg egyébb kérdés nints hátra, hanem egyedül tsak a’ visz­sza kaptsolás módjáról, a’ mit egy Udvari Biztosság nem tehet, szükséges tehát, hogy a’ Biztosság a’ törvénybe iktattasson. Az Előlülő ellenben szinte nem talált a’ Felírásra semmi tárgyat, Egyébb valódi kétség nints, mint a’ viszsza kaptsolásról. De az is megszűnt a’ Biztosság kinevezésével. 11a a’ Karok és Rendek törvényes, vagy is Articularis Biztossá­got kivannak, akkor azt nyilvánságosan igy kell megizenni a’ Fő Rendeknek. Azomban minekelőtte az 1715: Q2. törvény czikely által kimutatott út megpro­­báltatik, tanátsosabb az újítással felhagyni. Ha az Ország az Udvari Biztosság­gal czélt nem érne, hatalmában lesz a’ jövő Ország Gyűlésén hathatósabb eszkö­zökről gondoskodni, úgy is a’ Biztosság nem lesz Dalmatiára szorítva. Többnyi­re észre vette az Előlülő, hogy Galliciára és Lodomeriára való nézve, még az Ország Igaza a’ Kormány által elnints esmérve, kívánva tehát ellehet, és kell fogadni azon módot, mellyel a’ Biztosság kiküldése nyújthat arra, hogy a’ Kor­mány az 1802-diki és 1807-ki Határozásaitól illendően elálhasson, a’ mi minden új, az Ország részéről mozditandó, vittatás nélkül nem lehet a’ nélkül, hogy ma­gát az igazságtalanság vádjának, az akkori megtagadás, eránt ki ne tegye. Ezek­nél fogva tehát serkentette az Elölülő a’ Karokat és Rendeket, hog) a’ Fő Ren­dek kívánságához járulván, a’ Felírással hadgynak fel. Az Ungh Vármegyei Követ mondá; hogy az Előlülő által adott felvilá­gosítás után , egészlen más helyheztetésben mint sem vélte, látja a’ dolog fekvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom