1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 13. ülés
tizenharmadik ülés. 85 séf. Annak előtte gondolta, hogy az utóbbi Királyi Válasz által a’ régibb 1802- ki es 1807-iki nem kedvező Királyi Válaszok ellegyenek döntve, azomban tapaszlalja, hogy a’ Fő Rendek sintsenek tökélletes világosságban. Hogy tehát mind az Ország, mind pedig Küldői, kik a’viszsza kaptsolást óhajtják, kívánságának elég telessen, einem álhat attól, hogy a’ Felírás O Felsége Kegyes szine eleibe terjesztessen. Ebben az értelemben vala Abaúj Vármegye Követje is? ki is azon ellenvetésre , hogy a’Fejedelem újabb okok előadása nélkül, már kimondott szándékától einem álhat, azzal felelt: hogy az Országról sem lehet feltenni, hogy 1802 és 1807-ben fundamentom nélkül sürgette volna Igazainak tellyesitését. Mivel pedig a’ mostani helyheztetésében a’ kérdésnek, nints mit törvénybe iktatni, hogy Tárgya legyen a’ készitendő törvény czikelynek, ó is ahoz ragaszkodott, hogy a’ Felírás megtörténnyen. A’ Pest Vármegyei Követ előszámlálta, miképpen eredett a’ kérdéses, tárgyról való értekezés. A’ Karok és Rendek a’ Királyi Kötés Levélről tanátskozván, arra fordíták figyelmeket, hogy az eddig valónak minden tartalmai eszközlésbe tétessenek. Így jött szóba az elszakaszlott, de már viszsza nyert Ország részeinek viszsza adása. Ebből támodolt az első Felírás, mellyre érkezeit Királyi Válasz; ez azomban, a’ mint a’Következés mutatja, az OrszágIíendei kívánságainak e’részben egészlen megncm felelt, szükséges tehát, hogy az Ország Iíendei a’ Fejedelemhez újra folyamodjanak; és pedig oily értelemben, hogy az 1715-ki példa szerént Törvény hozattasson. Egyébberánt a’ Szólió Követ legújabban vett világos utasításánál fogva Küldőinek, viszsza menvén a’ Királyi Kötés Levél eránt közben jött értekezésre, azt jelentette ki, hogy Küldői a’ Királyi Kötés eránt, a’ Királyi Egybehívó Levélben előhozott praestabilitae kifejezés ellen az Ország Iíendei által használt azon Óvásban, hogy az 17Q2 Kötés Levél tsak ez úttal (hac vice) fogadtatott el, és hogy a’ következett Királyi Válasz a’ Kötés Levelet in ea 3 in qua vos ipsi conquiescitis, forma elfogadván, annak változtatások alá eshető tulajdonát, halgatólag elesmérte, tökéletes megnyugtatásokat nem lelvén, azt kívánnák: hogy az Ország Igazai feltaríása végett, ha a’ mostani helyheztetésben egyébb reménylhető nem lenne, legalább előre feljegyeztetne, hogy az Üj Kormány kezdetével ez eránt nyilvánságos Törvény alkottasson. Az Előlülő a’ Pesti Követ ebbéli előadására megjegyzctte, hogy az, az Ország Rendjei, minden Törvényhatóságokat, és igy Pest Vármegyéi is telkes erővel kötelező határozásával ellenkezik, mert az országosan eg)be gyűlt Rendek a 'praestabilitae kifejezés által okozott aggodalom elhárítására, egyedül tsak óvással élvén, a’ dolgot Királyi határozás alá terjeszteni éppen nem akarták , a’ mennyiben tehát Pest Vármegyének Közönsége ne talántán, vagy a’ már országosan elintézett tárgyat, üj vittatás alá kívánná hozni, vagy pedig az országos Határozásnak ellentmondana, az előadás helytelen, ’s törvénytelen, többnyire pedig mint puszta óvást, a’ szóltó Követ legitimáliójára a’ Jegyző Köny vbe béiktatatni nem ellenzetie. A’ mi pedig a’ kérdést illeti: a’ szorgalmaztatott Biztosság lehel ollyan mint az 1715-diki volt. Arra hogy egészlen törvényes, vagy is articularis légyen, reménység nem lehet; noha az nem leheletlen, hogy ha Udvari Biztosság formájába is tevődik, az Ország a’ vége/cndőkról tudósítást nyerjen. Dalmaliára 22 \4
