1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 229. ülés
\ 14 KÉT SZÁZ HÚSZON * inci Követek is, az elsőnek tsak abban leven aggodalma, hogy O Felsege a’ füzető eszközök el rendeléséről szollá Articulust el nem fogadja, akkor pedig tarthatunk attól, hogy Törvényeink jövendőre veszedelembe jönnek ; a’ Nógrád Vármegyei pedig azon okból, mivel az utóbbi Királyi A álaszból ki nem veheti azt, hogy O Felségé ezen Specialis Articulusokat is kívánná fel terjesztetni; de ha egyenesen azt kívánná is, meg inkább új Felírással vélte volna szükségesnek O Felségéi arról meg győzni, hogy ezen Articulusok Javallatjába a’ Statusok addig nem mehetnek, inig az (‘gesz munkának alapja meg nem álliüatik. A’GyőrVármegyeiKövet az 179O 13-dik Articulusnak azon rendelését : Propositionibus Regiis debite pertra‘ ctatis már akkor is, mikor a’ Correia tiok tárgyában a’ tanátskozások kezdődtek szinte szem előtt lévén, és még is már akkor az rendeltetvén, hogy előbb a’ princípiumai ezen el rendelésnek állíttassanak meg, ezt tükélletes Országos Végzésnek lenni, és azt állította, hogy a’melly okok akkor az Ország Rendéit, erre vezérlették, azok vezérlik most is, hogy az Articulusok Javallataiban az Ország Gyűlés ne mennyen tovább addig, míg a’ princípiumokat magokban foglaló 3. első Articulusok O Felsége meg egygyezésevel meg nem állíttatnak. A’ Királyi Válaszban sem látta azt, hogy O Felsége ezen három Articulusokon kívül többet kívánna terjesztetni, és nem is reménylhette, hogy az Ország Rendéit arra ke'nszerittse. — De lehetetlennek is találta ezt, tsak a’ Rirói kéznél le tett Pénzekre nézve is, mert ennek is tsak ezen 3. Articulu&oknak princípiumainál fogva kell el intéztetni, ahoz pe-se existimabat, ne ad casum, quo Sua Majestas Articulum de medio solutionis sonantem, acceptatura non esset, Regni legibus, majus quoque immineat periculum; Comitatus aútem JNógrád Nuncius, e postrema Resolutione Regia, id, quod Sua Majestas, de specialibus casibus sonantes Articulos remonstrari velit, deduci non posse; at casum etiam in illum, nova potius Remonstratione, Suam Majestatem de eo convincendam esse censebat, quod Status et Ordines Articulorum horum pertractationem eousque ingredi nequeant, quoad basis totius operis stabilita exstiterit. — K1LENCZEDIK ÜLÉS. Ablegatus Comitatus Jaürinensis» illud jam cum exordio occepti in materia Correlationnm Tractatus, reflexe etiam ad dispositionem Articuli 13. \7Q0fi Propositionibus Regiis debite pertractatis latum, quoad praestabilienda praevie generalia Provisionis hujus Principia, Conclusum, pro adaequato habuit Diaetali deciso, eademque quibus tum superstruebatur rationum momenta, nunc quoque subsistere, et sufficienti in id deservire ajebat motivo, ne, quoad primi tres principia complectentes Articuli stabiliti fuerint, pertractationi reliquorum manus admoveatur. E benigna Resolutione Regia, id, quod Sua Majestas alios etiam praeter principales tres substerni velit Articulos, nullatenus apparet; sed et per edendam novam Resolutionem Status Regni ad id adstringendos fore supponi nequit; imo submissio haec, vel obtutu subversantis, quoad Summas ad manus Judiciarias depositas quaestionis impossibilis est, nam et haec ductu Principiorum tribus illis Articulis contentorum, pro eo, ac per Suam Majestatem acceptata,
