1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 197. ülés

I s ZÁS KILENCZVEN HETEDIK ÜLÉS. 14 delése ellen vagyon, liolott ez fsak az \ Ybarialis tárgyakban tiltja a’ Követ­­ségek küldését, hogy a’ Contribuens költségekkel ne terhcltessen, itt pedig a' Kiküldöttek magok költségeken jár­tak. 2) Sérelem az, hogy minekután­­na az Administrator ellen két rendbe­li panasszal fel Írván a’Vármegye, még is semmi Királyi Választ nem nyervén, kenteién volt Követséget küldeni. Ezek­­ie is azt mondja a’ Cancellaria: in­­operosa fuit Repraesentatio. Ha mind­járt nem lett volna is szükség Követe­ket. küldeni, a’ Felírás miatt még is tsak nem méltó volt meg pirongatnia’ Vármegy ét. Bővebb meg mutatása vé­gett annak, hogy a’ Vármegye ezek­kel valóban meg sértetett a’ Canceíla­­ria által, a’ Szólló Követ, azon De­­crelumot fel is olvasta, és minthogy abból tetzene, hogy azok, meilyek Lenne sérelmesek, egyedül a’ Cancel­­lariának 'fellei ■, ezen Gravament elle­ne fel adatni tovább is szorgalmazta. *— Mindazonáltal a’ Statusok az elő adott panaszokat olly tetemeseknek, hogy az Ország sullyai sorában meg álhatnának; nem találván, az Országos Kiküldöttségnek ez eránt adott véle­ményét, hogy el mellőztessen, meg tartották. 15. Idem1, Comitatus relate ad il­lam partem etc. Pontban az Elölülő abban a Rendelésében a’ Decretu innak látta gyökereztetni a’ Gravament és Po­­stulatmnot, hogy a’ Köz Gyűléseknek idő határozásában a’ Fő Ispányok vagy Administratorok, sött a’Vice Ispányok­­nak is, midőn Fő lspány, vagy Ad­ministrator nintsen, Jussát mentinek lenni kivánnya. Ez ellen pedig panasz nem lehet. Mert ha mindgyárt a’ fer­­tály Esztendőnként rendszerint tartat­ni szokott Köz Gyűléseknek egyik a másik Gyűlésből a’ hol az Előlülő is jelen van, leendő meg határozása nem ríalibus saltim objectis vetat, ne nimi­rum Contribuentes sumptibus graven­tur; Deputatio autem haec, iter pro­prio perfecit sumptu; quam Comita­tus exmittere vel ideo cogebatur, quod erga binas contra Administratorem o. S. c. submissas Repraesentationes, nullam acceperit Resolutionem ,1 imo Cancellaria eas, inoperosas fuisse re­sponderit. Sed vero etiamsi exmissio Deputations, inomisse necessaria non fuisset, oh eam tamen exmissam Co­mitatus reprehensionem promeritus non fuit. In uberiorem praélensae laesionis probam proloquers Ablega­tus , in quaestione vertens Decretum praelegit, ex eodemque evincere con­tendebat, cuncta quae in eo laesiva sunt, unice facto Cancellariae evenis­se. — Ex quo igitur Gravamen sub­sterni desiderabat. Satus interim pro­positas querimonias tanti non reputa­bant , ut generalibus Regni Gravami­nibus adnumerari mercantur, ac ideo a Gravamine hocce conformiter opini­oni Deputationis praes cissum est. In puncto 15-0. Idem Comitatus relate ad illam partem etc. Praeses Gravamen illud contra eam Cancella­riae Ordinationem dirigi advertebat, qua Jus Supremorum Comitum, aut Administratorum, imo vacantibus ho­rum Officiis, ipsorum etiam Vire Co­mitum , in praefigendis Generalium Congregationum Terminis manutene­­ri voluit; id quod Gravamini materi­am suppeditare nequit; — Enimvero, etiamsi usu recepta, Terminum anga­­ricalium sub ipsius Supremi aut Ő ice Comitis praesidio celebrari solitarum Congregationum, ab una ad aliam

Next

/
Oldalképek
Tartalom