1825-1827 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1927 / 197. ülés

I

s ZÁS KILENCZVEN HETEDIK ÜLÉS.

14

delése ellen vagyon, liolott ez fsak az \ Ybarialis tárgyakban tiltja a’ Követségek küldését, hogy a’ Contribuens költségekkel ne terhcltessen, itt pedig a' Kiküldöttek magok költségeken jártak. 2) Sérelem az, hogy minekutánna az Administrator ellen két rendbeli panasszal fel Írván a’Vármegye, még is semmi Királyi Választ nem nyervén, kenteién volt Követséget küldeni. Ezekie is azt mondja a’ Cancellaria: inoperosa fuit Repraesentatio. Ha mindjárt nem lett volna is szükség Követeket. küldeni, a’ Felírás miatt még is tsak nem méltó volt meg pirongatnia’ Vármegy ét. Bővebb meg mutatása végett annak, hogy a’ Vármegye ezekkel valóban meg sértetett a’ Canceílaria által, a’ Szólló Követ, azon Decrelumot fel is olvasta, és minthogy abból tetzene, hogy azok, meilyek Lenne sérelmesek, egyedül a’ Cancellariának 'fellei ■, ezen Gravament ellene fel adatni tovább is szorgalmazta. *— Mindazonáltal a’ Statusok az elő adott panaszokat olly tetemeseknek, hogy az Ország sullyai sorában meg álhatnának; nem találván, az Országos Kiküldöttségnek ez eránt adott véleményét, hogy el mellőztessen, meg tartották.

15. Idem1, Comitatus relate ad illam partem etc. Pontban az Elölülő abban a Rendelésében a’ Decretu innak látta gyökereztetni a’ Gravament és Postulatmnot, hogy a’ Köz Gyűléseknek idő határozásában a’ Fő Ispányok vagy Administratorok, sött a’Vice Ispányoknak is, midőn Fő lspány, vagy Administrator nintsen, Jussát mentinek lenni kivánnya. Ez ellen pedig panasz nem lehet. Mert ha mindgyárt a’ fertály Esztendőnként rendszerint tartatni szokott Köz Gyűléseknek egyik a másik Gyűlésből a’ hol az Előlülő is jelen van, leendő meg határozása nem

ríalibus saltim objectis vetat, ne nimirum Contribuentes sumptibus graventur; Deputatio autem haec, iter proprio perfecit sumptu; quam Comitatus exmittere vel ideo cogebatur, quod erga binas contra Administratorem o. S. c. submissas Repraesentationes, nullam acceperit Resolutionem ,1 imo Cancellaria eas, inoperosas fuisse responderit. Sed vero etiamsi exmissio Deputations, inomisse necessaria non fuisset, oh eam tamen exmissam Comitatus reprehensionem promeritus non fuit. In uberiorem praélensae laesionis probam proloquers Ablegatus , in quaestione vertens Decretum praelegit, ex eodemque evincere contendebat, cuncta quae in eo laesiva sunt, unice facto Cancellariae evenisse. — Ex quo igitur Gravamen substerni desiderabat. Satus interim propositas querimonias tanti non reputabant , ut generalibus Regni Gravaminibus adnumerari mercantur, ac ideo a Gravamine hocce conformiter opinioni Deputationis praes cissum est.

In puncto 15-0. Idem Comitatus relate ad illam partem etc. Praeses Gravamen illud contra eam Cancellariae Ordinationem dirigi advertebat, qua Jus Supremorum Comitum, aut Administratorum, imo vacantibus horum Officiis, ipsorum etiam Vire Comitum , in praefigendis Generalium Congregationum Terminis manuteneri voluit; id quod Gravamini materiam suppeditare nequit; — Enimvero, etiamsi usu recepta, Terminum angaricalium sub ipsius Supremi aut Ő ice Comitis praesidio celebrari solitarum Congregationum, ab una ad aliam